Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Virágok és legyezők. Zsolnay Júlia alkotásai a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményében

rizsi kiállításra való készülődés alkalmával megjelenik az üzem új termékein, Zsolnay Teréz emlékei szerint ekkor „a dekorkönyvben33 ötvenhat új minta közül harminckilenc magyaros motívum található".34 Az 1870-es évek végére kialakul az a magyarosnak érzett stílus az ornamentikában, amelynek forrása az eredetileg úrihímzéseken35 megjelenő szimmetrikusan elrendezett változatos virágmotívumok. Ezek a 16-17. század főúri köreiben nagy népszerűségnek örvendő minták később többek között templomok kazettás mennyezetein jelennek meg. A habán fazekasok is használják a motívumokat, amelyek a 19. századra a népművészet elemeivé válnak. A Zsolnay gyárban mintaként használnak eredeti habán kerámiákat, helyi fazekasok munkáit, de az úrihímzések virágtövei is eredeti szépségükben jelennek meg.

Teréz és Júlia élete és munkája sokáig egy mederben halad, mindketten lelkesen dolgoznak, terveznek a gyár számára, apjuk távollétében ellenőrzik az üzemi munkálatokat. Együtt utaznak Bécsbe, ahol Jakob von Falke hathatós segítségével megismerhetik és másolhatják az Österreichisches Kunstgewerbemuseum műtárgyait, látogathatják a múzeum könyvtárát. Elsősorban az indiai és perzsa ornamensek keltik fel figyelmüket. Mindketten alkotnak, tanulnak, terveznek, édesapjuk bíztatja őket, és rajzaikat felhasználja az üzemben is.

Családja részéről Teréz sok bíztatást és támogatást kap. A magyaros motívumok iránti elkötelezettségét emeli ki Júlia, mikor a következőket írja nővérének 1883-ban: „El vagyok ragadtatva, Miklós azt mondja, egyetlen vagy ebben a magyaros modorban, és egész sorozat edényt akar küldeni neked dekorálás végett. Bámulom, hogy kitartasz a komoly stílus mellett."36 Zsolnay Vilmos is elégedett gyermeke munkáival, aminek hangot is ad 1883-ban kelt levelében: „A küldött rajzok, főként a korsó és a virágvödör nagyon tetszenek, igaz örömet szereztél velük. Ez az, amit évek óta kívántam. Munkáidban új, önálló és lendületes magyar stílus kel életre. Folytasd ezt az irányt, sokat várok tőle!"37

Helytálló megállapítás, miszerint „Zsolnay Teréz ez idő tájt készült munkái a stílustisztaságra való törekvést mutatják, amely szigorú szerkesztési elvekkel párosul. Ezért különösen erős hatást fejt ki rá az ún. úrihímzés, a magyarországi reneszánsz textilművészetnek ez a török gránátalmák, tulipánok által ihletett, de alapvetően itáliai előképekre támaszkodó, indákkal dúsan tagolt, gondosan szerkesztett ága."38

33 A Zsolnay gyárban a művészek színes tervlapot készítettek, melyek rajzait a Decorkönyvek őrizték meg. Az idézett szöveg a „dekorkönyv" írásmódot alkalmazza, ezért közöljük így. Egyéb esetben a szakirodalomban meghonosodott „Decorkönyv" változatot használjuk, míg

„dekornak" az alkalmazott díszítményt nevezzük.

34 Zsolnay T.-M. Zsolnay M. i. m. 73.

35 Úrihímzés elnevezés alatt értjük a 16-17. századi főúri, nemesi udvarokban vékony vászonra vagy bársonyra, selyemre készült fém- és/vagy selyemfonalas hímzéseket. A hímzések mintáiban sajátosan keverednek az itáliai reneszánsz és keleti hatások. A témáról bővebben lásd: V. Ember Mária: Úrihímzés. Bp., 1981.

36 Zsolnay T.-M. Zsolnay M. i. m. 119.

37 Uo.

38 Kovács O. Zsolnay nővérek i. m. 7.

183