Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: Falkutatás gróf Batthyány Lajosné dákai kastélyában

tégla volt.51 (8. kép c), a másik egy GCE vagy CCE monogramos 1805-ös bélyeges tégla.52 (8. kép d) A datálás szempontjából különösen lényeges egy 183. évszámos tégla, melyen jól látható az 1-es szám jellegzetesen meghurkolt formája, a 8-as és a 3-as szám alja, melynek fölső része lekopott.53 (8. kép f) Hasonló tégla GCE monogrammal (Gróf Esterházy C...) ismert Pápáról.54 Feloldása szerintünk Carolus, akárcsak az 1805-ös dákai téglának. Ez a Károly más nem lehet, mint Esterházy Károly a későbbi egri püspök unokaöccsének, Ferencnek (+1815) a fia (1799-1856). Úgy tűnik, hogy az előbbi Ferenchez köthető a fentebb tárgyalt CFE 1799-es tégla. Mindezek alapján megállapítható, hogy az építkezésekhez bontott, vagy hosszú ideig felhasználatlanul deponált téglákat használtak fel, melyeket az Esterházy-uradalomban vetettek.

A köpenyezésből kibontott téglák körül tehát a légkésőbbi évszámos darab az 1830-as évekre tehető. Ugyanakkor, mint láttuk, a térképes adatok azt mutatják, hogy 1846-1847-ben már megvolt az U alakú kiépítés, azaz az 1830-as, de inkább az 1840-es években kerülhetett sor a harmadik periódus második fázisának kialakítására. Gondolhatunk az ifjabb Nádasdy Tamásra; erre utalnának az ő monogramjával ellátott téglák. Ezek részben az 1799-es és 1805-ös téglák szomszédságából kerültek elő (szintén a köpenyezésből), de hasonló származott a korábbi építési fázisból - a főszárny déli földszinti szakaszából - is, ahol a főfalból kivett tégla a monogramjából csak a T betű maradt meg. (8. kép b) Ugyanakkor előfordulhat, hogy az utóbbi téglákkal is hasonló a helyzet, mint az Esterházy-bélyeges darabokkal: később használták fel őket. így elvileg még azt sem lehet kizárni, hogy a kastély negyedik építési periódusát (főleg annak második fázisát) már Festetics Leóhoz kell kötnünk. Az utóbbit támogatja az a tény, hogy a Nádasdyak dákai számadásaiban érdemleges építkezésre utaló adatokat az 1820-as évek után már nem találunk, a vásárolt „építési szerek" rovatban minden évben elhanyagolható meny- nyiségű, a különféle uradalmi épületek karbantartására éppen elegendő építőanyagot tüntettek fel. Annyi bizonyos hogy az ízig-vérig klasszicista homlokzatkialakítás a 19. század közepénél későbbre aligha tehető, így legvalószínűbben Festetics jöhet számításba, akinek zalai adminisztrátorsága kellő okot szolgáltathatott arra, hogy a rangjához méltó kastéllyá építse ki lakhelyét.

Itt jegyezzük meg, hogy a negyedik periódus legkorábbi színezése egy fehér meszelésréteg volt mind a tagozatokon, mind a falmezőkben.55 A 19. század második felében további rétegek kerültek felhordásra, ezek közül egy úgynevezett Monarchia-sárga volt az egyik legkarakteresebb. A belső terekben szintén többszöri újrafestésre került sor.

51 A nyugati homlokzat északról számított első és a második ablaka között találtuk, mérete: 30,5x14,5x6 cm.

52 A második és harmadik ablak közéből jött elő, mérete: 30x14,5x6 cm. Itt jegyezzük meg, hogy ugyanilyen, továbbá NT bélyeges téglák nagy számban jöttek elő a 29. helyiség keleti falának bontásából, kötésben a fűtőkamrával.

53 A déli homlokzat földszintjének rizalitjából került elő, mérete: 7x15,5x6 cm.

54 Fodor József-Lővei Pál-Pusztai László: Magyarországi bélyeges téglák. Dunántúl. Székesfehérvár, 1985-1986. Kát. sz. 24.

55 A meszelés alatt helyenként a párkányokon egy rózsaszínes, rendkívül finom szemcséjű vékony vakolatot találtunk, ám egyelőre kérdéses, ez látszó felület volt-e.

172