Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kovács S. Tibor: Bem József (Józef Bem) tábornok díszszablyája
1. kép Bem tábornok aranyozott ezüstszerelésű, koráitokkal ékesített szablyája 19. század első fele (Fotó: Dabasi András) Ságodnak bizonyára tudomása lesz arról, hogy a cári »Hermitage« múzeum Magyarország ezredéves fennállása alkalmából egy értékes kardot, Rákóczi György egykori tulajdonát állított ki Budapesten. Értesülve az élénk érdeklődésről, mellyel ezen történelmi emlék iránt Magyarország viseltetik, Császári Felséges Uram megbízott, hogy nevében ezt a kardot a pesti Nemzeti Múzeumnak felajánljam. Ezen adományozás által O császári Felsége azt akarja nyilvánítani, hogy mily magas fokra becsüli azon szívélyességet, mely az orosz császárság és az osztrák-magyar monarchia közti viszonyokat jellemzi. A császár parancsa folytán van szerencsém a fentebbiekről Nagyméltóságodat, mint O császári és apostoli királyi Felsége közös külügyminiszterét értesíteni azon kérelem kifejezésének kapcsán, szíveskedjék ezen jegyzéknek tartalmát a magyar királyi kormány tudomására hozni."2 A II. Miklós cár által adományozott Bem- szablya jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán tekinthető meg, hiszen ez a fegyver az 1848-1849-es kiállítóterem egyik legfigyelemreméltóbb műtárgya. Az 1996-ban megnyílt új történeti kiállítás vezetőjében már megemlékeztem arról, hogy a Bem-szablya soha nem lehetett II. Rákóczi György fejedelemé.3 A korábbi kiállítások - sőt még a későbbi időszakiak némelyike is - kidomborították azt, hogy a Bem-szablya egykor erdélyi fejedelem tulajdonában volt.4 Mielőtt részletesen értekeznék ellenvéleményemről lássuk először is az 1. képen látható fegyver leírását. 2 Budapesti Közlöny 1896. augusztus 15.; Kovács S. T. i. m. 336. 3 A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője i. m. 55., 58. 4 Több mint szolidaritás. A magyar-lengyel kapcsolatok ezer éve. Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítás. Bp., 2011. 83. A Bem-szablyát a műtárgyleírásban 17. századinak határozták meg és I. Rákóczi Györgynek (!) tulajdonították. 146
