Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Ridovics Anna: Igaz vagy hamis, egy legenda nyomában: Kovács Károly, az első magyar tajtékpipa metsző munkája a Magyar Nemzeti Múzeumban?

„Első tajtékfaragónkról, ... Kovács Károlyról azt is tudni vélik, hogy a tajték viasszal való kezelését szintén ő kezdeményezte. ... A tajtékpipa szívása közben csodálkozva vette észre, milyen szépen kezd érni a tajték színe ott, ahol szurkos kezével megfogta, más változat szerint beleejtette a viaszba. így jött rá a tajtéknak arra a különleges tulajdonságára, hogy ha viasszal átitatják, bársonyossá, szívás közben vörösesbarnává válik. Úgy tartják, hogy a mester az egyik viaszolt pipát átadta Andrássynak, a másikat megtartotta magának. ... Andrássy előkelő társaságában feltehetően nagy tetszéssel fogadták a pipaújdonságot, így az arisztokrácia támogatásával Pesten és Bécsben már a XVIII. század közepén virágzásnak indult egy új kisipar, a tajtékpipa-készítés".2

A szakirodalomban az is szerepel, hogy Kovács Károly első pipáját egy késői utód a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A legendát azonban semmi nem tudta megerősíteni. Haider Edit - aki a hazai pipafaragás történetét először írta meg és két évtizeden át gondozta a múzeum pipagyűjteményét - alapos kutatása nem járt eredménnyel. Nem került elő adat Kovács Károlyról. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében nem sikerült megtalálni sem a nevezetes pipát, sem valamilyen írásos dokumentumot, leltárkönyben fellelhető bejegyzést, az adományozásra vonatkozó iratot. A külföldi szakirodalomban Andrássy gróf személyét többen Andrássy Gyula (1823— 1890) gróffal azonosították, aki valóban járt Törökországban mint konstantinápolyi követ, ám több mint 100 évvel később. így érthető módon a témával alaposabban foglalkozó szerzők igen szkeptikusan vélekedtek a regényes legenda igazságtartalmáról.3

A legenda eredete, szereplői

Honnan is ered ez a legenda? Nem tudjuk pontosan. A Wurzbach-féle Biographisches Lexikon (1874) tette széles körben ismertté a Kovács Károlyról szóló történetet.4 Forrásként az 1873-as Augsburger Sonntagsblatt októberi számát jelöli meg. (Appendix) Ebben az évben volt a bécsi világkiállítás, ahol a magyar pipák is nagy sikert arattak. így ez az írás is jelentős érdeklődésre tarthatott számot a pipakedvelők körében. A német cikkből egy eddig nem ismert újabb adatra derül fény.5 A felhasznált információkat korábban egy angol újság (eine Englische Blatt), a londoni The Engineer tette közzé. Hogy mikor, azt sajnos nem említi a cikk. Lássuk hát az 1874-ben kiadott lexikon szövegét:

„Kovács, Karl (Holzschnitzer und Erfinder der Meerschaumpfeifen, géb. In Ungarn). Lebte in Pesth um die Mitte des 18. Jahrhunderts (1753) und schnitt aus einem Stücche Meerschaum, das ein Graf Andrássy, Ahnherr des gegenwärtigen Ministers des

2 Haider E. i. m. 62-63.

3 Rapaport, B Collecting Antique i. m. 17. „But, according to Levárdy, this Budapest museum has neither this pipe nor a record of the donation. Furthermore, the only Hungarian count on record named Andrássy, was born in 1823, exactly 100 years after the supposed debut of the first meerschaum pipe."

4 Wurchbach, Constant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich. Bd. 26. Wien, 1874.396.

5 A cikk megszerzéséért nagy köszönet illeti Gyula Éva történészprofesszort, lányát, Bohátka Zsófiát és az augsburgi könyvtár kollégáit.

114