Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

I. TANULMÁNYOK - Kovács Mária-Márta: A segélykérő körutak szerepe az úrasztali készletek alakulásában

Az esperesi vizitáció is feladatának tekintette az egyházmegyén belüli egyházközségek támogatását, gyakran olvashatjuk, hogy a gyülekezetek a vizitáció felszólítására újonnan alakuló, vagy szegényebb eklézsiáknak adományozták használaton kívüli ingóságaikat.23

Azokon a településeken, ahol nem patrónusi támogatással alakult a református egyházközség, annak úrasztali készlettel való felszerelésében a környező gyülekezetek is jelentős szerepet vállaltak. Ennek példája a Sepsi egyházmegyében az 1746-ban megalakuló sepsiszentiványi leányegyházközség, amelynek úrasztali készlete jórészt a környező (Uzon, Lisznyó) és az egyházmegyén belüli gyülekezetek (Árkos, Nagyborosnyó) adományából származik.24 A források alapján ez történhetett úgy, hogy a vizitáció szólította fel az egyházközséget az adományozásra vagy tehette jószántából is.25

A református egyház az évszázadok folyamán nem tette lehetővé gazdag gyűjtemények kialakulását, az úrasztali edények tezaurálását, mivel a liturgiában szerepüket vesztett klenódiumokat a szegényebb eklézsiák megsegítésére fordították. A sepsiszéki árkosi „kicsiny eklézsia" úrasztali készletét a gidófalvi egyházközség ónpalackkal és ónkehellyel gyarapította a 18. század első felében,26 majd a század végén a szemerjai egyházközség újabb ónpalackot adományozott.27 Az étfalva-zoltáni társegyházat templomának felszentelése alkalmából a dálnoki egyházközség ónkannával ajándékozta meg.28 A kökösi úrasztali készletet a 18. század első felében a sepsiszentgyörgyi eklézsia egy kendővel gyarapította, használaton kívüli pulpitusát is annak ajánlotta.29 A kézdiszéki Lécfalva keresztelő ónkannáját 1780-ban az eresztevényi gyülekezetnek adományozta,30 Bita virágos díszítésű óntányérját 1775 után ajándékozta az albisi eklézsiának.31 Az orbaiszéki Papolc gyolcs abrosszal segítette a körösi egyházközséget.32 A görgényi egyházmegyében a tusoni leányegyházat Disznajó két ónkannával támogatta,33 a görgényi egyházközség lengyolcsból készült abroszt adott a lúd végi gyülekezetnek.34 A sáromberki eklézsia ónkannával támogatta az uzdiszentpéterit.35 A kükül23 Az árkosi egyházközség pléhből való kelyhet adományozott a „szentiváni infans reformata ecclesianak az visitatio intimatiojából". A Sepsi Református i. m. 50.

24 Uo. 196.

25 A nagyborosnyói eklézsia „egy régi srófos, de fedél nélkül való négyszegű ón palaczkocskát" adott, „mellyet a tekintetes patronatus és eklézsia önként conferála és ada a szjentjiváni infans eklézsiának". Uo. 172.

26 Uo. 49.

27 Cs. Bogáts Dénes: Szemerja község és református egyházának története. Sepsiszentgyörgy, 1943. 60.

28 KOEmLvt-KezdiJkv (1759-1767). föl. 149.

29 A Sepsi Református i. m. 150.

30 KOEmLvt-KezdiJkv (1775-1803). föl. 185.

31 Uo. föl. 40.

32 Az orbai református i. m. 9.

33 GörgényProt föl. 19. Az adatokat Ősz Sándor Elődnek köszönöm.

34 Uo. föl. 75.

35 Uo. föl. 125.

10