Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában

Bartók 1910-ben az Ipolyságban,

5

8 Békefi Antal pedig 1968-ban a Bakonyban

5

9 gyűjtött kanászkürt dallamokat, utóbbi össze is vetette a tapasztalatait Bartókéval. Bartók megfigyelése szerint az ipolysági pásztorok hangkészlete leggyakrabban 4 hang, de 3 illetve 5 hangot használó pásztor is van. Egy-egy kanász általában azonos hangkészlettel él. „A tülköknek magas hangzása miatt lehetséges rajtuk az alaphangot megfújni. Viszont ugyancsak ez az oka annak, hogy a természetes skálának 3, legfeljebb 4 hangját kapjuk meg belőlük."

6

0 Békefi tapasztalata szerint a bakonyi pásztorok szélesebb skálájú dallamokat játszanak, olyan is akad köztük, aki hét hangon játszik. Igaz, ő több esetben a dallam elfütyülését, eléneklését, eldúdolását vette alapul, mert az idős, fogatlan kanászok már nem tudták megszólaltatni hangszerüket.

6

1 1996-ban, mikor a Nemzeti Múzeum megnyitotta a „Honfoglaló magyarság" kiállítását, az ünnepélyes megnyitón megszólalt a híres-nevezetes Lehel-kürt is. Hoszszú ideig tartotta magát a legenda, hogy Lehel kürtjét csak Lehel vezér tudta megfújni, de 1898. augusztus 25-én Káldy Gyula zeneszerző és karmester szólaltatta meg, s Beck Péter, az Operaház első kürtöse is eljátszott rajta egy dallamot. 1953-ban Kádár Ferenc, dévaványai pásztor, a népművészet mestere játszott rajta - ő a visszaemlékezések szerint méhviasszal és kályha samottal tömte el a repedéseket rajta, hogy megszólaljon a kürt -, majd 1974-ben Baki Katalin, 1977-ben Szalóczi Miklós játszott rajta.

6

2 1996-ban a megszólaltató művész Préda László volt. Komolyan vette feladatát: leutazott Jászberénybe tanulmányozni és kipróbálni a kürtöt a rövid szereplés előtt. A jász kürt ugyan fúvóka nélkül is megszólalt, de a kiállításmegnyitón a művész egy modern fúvóka segítségével játszott el egy dallamot. Emlékei szerint fúvóka nélkül három hang szólalt meg, fúvókával pedig öt, de sok gyakorlással minden bizonnyal több is megszólalhat - fűzte hozzá, mert minden esetben attól függ a zene, hogy milyen affinitása van a fúvó embernek. A Nemzeti Múzeumban őrzött vadászkürtök hangját nem ismerjük. Több esetben hiányzik a fúvóka, maga a hangszer repedt, sérült, a melki kürtöt például eleve úgy fúrták ki, hogy alkalmatlan arra, hogy hangot adjon. Ugyanakkor ez nem von le történeti értékükből, nem hangszerként, hanem történeti emlékként őrizzük őket. Rövid áttekintésemben összegeztem, mit lehet tudni a rendelkezésre álló szakirodalom alapján a Nemzeti Múzeumban őrzött vadászkürtökről, de ez az összegzés sok esetben csupán problémafelvetés, s csak további kutatások kiindulópontja lehet. Remélem, hogy a későbbiekben további részletekre is fény derül, s a feltételezéseket is sikerül igazolni. 58 Bartók Béla: A magyar nép hangszerei I. A kanásztülök. Ethnographia 22. (1911) 305-310. 59 Békefi A. i. m. 378-390. 60 Bartók B. i. m. 306. 61 Békefi A. i. m. 385-388. 62 Képes magyar zenetörténet. Szerk.: Kárpáti János. Bp., 2011. 24.