Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában

15. kép A 68.9008. leltári számú kürt (Fotó: Dabasi András) A pásztorhangszerek között is voltak fából készültek, de ezek más technikával készültek, s más módon tömítették is őket (hosszában hasítással, vesszőgúzzsal ill. vasabronccsal összefogva), bár Sárosi Bálint azt is látta, hogy ha megrepedt a fakürt, arra a székelyek nedves Ióbelet húztak, ami rászáradva a hangszerre, elzárta a réseket.

4

3 Az 58.6478. leltári számú kürt sem hasonlít semmiben az előzőkhöz: sárgaréz, mesterjelzése szerint „Macht Johann Christian Müller in Neustadt bei Dresden 1738", s egy barna bőr tartószíja van. A Delhaes-gyűjteményből került be a Nemzeti Múzeumba. Reprezentatív darab - a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban vadászati kiállításán látható sok éve - én is csak vitrinben láttam. A Fegyvertár nyolc vadászkürtjéből hat egy típusba sorolható. Ezek mind a német földön a 17. században a legelterjedtebb S-forma kürtök közé sorolhatók, amiket ,Rüdenhorn"-nak vagy egyszerűen „Waldthorn"-nak neveznek. (Der Rüde - kopó, szelindek, azaz a névből következően ezekkel a jeladó szerszámokkal - mint ahogy a Cimeliothecában is olvashattuk - a vadászkutyákat irányították.) Vadászathoz egyéb43 Brauer-Benke József: Ősi pásztorhangszerek, szarukürtök és fatrombiták. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 48. (2009) 131-135. 91