Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában

4. kép A koszorú geometrikus díszítése és az ötvösjegy (Fotó: Dabasi András) umban megtalálható jegykönyvek egyikében sem található meg pont ez - mégis, több jegyet összevetve úgy ítélem, hogy a 18. század második fele, vége tájára, osztrák területre - talán Graz környékére - jellemző.

2

2 (4. kép) A kürt múzeumbeli sorsáról később is van adatunk: a Kalauz a Régiségtárban 16. kiadásában, 1912-ben. Eszerint a 4. teremben, a hadtörténelmi régiségek közepette lehetett megcsodálni ezt a kürtöt, a 4. terem leírását pedig Nagy Géza

2

3 nyomán ismerjük.

2

4 Erről a kürtről van a legtöbb ismeretünk, az összes többiről már lényegesen kevesebb adattal rendelkezünk. A Fegyvertár többi hasonló jeladó hangszere sokkal kisebb figyelmet keltett. S még ha találunk is valamely közlést egy-egy hangszerről, képek híján nagyon nehéz azonosítani a rövid leírásokat. Például ugyanebben a Kalauzban (1912) még több vadászkürtről esik szó a 4. terem előtti folyosón. Az egyik a 35. szekrényben különféle vadászfegyverek, evőkészletek, sólyom-főkötők között volt látható: „Vadászkürt rövid tülökszarvból",

2

5 a másik pedig török fegyverek között kapott helyet a 37. 22 Itt köszönöm meg Kiss Erika kolléganőmnek a segítségét, aki az ötvösjegyek avatottabb ismerőjeként maga is utánanézett a kérdésnek, s tőlem függetlenül ugyanerre a feltevésre jutott. 23 Nagy Géza (1855-1915) régész és etnográfus, már 1875-ben is dolgozott a Nemzeti Múzeumban, ahol 1902-től a hadtörténeti gyűjtemény vezetője, múzeumi igazgató őr, 1901-től a MTA levelező tagja. 24 Kalauz a Régiségtárban. Bev.: Hampel József. Bp., 1912.

1

6 4., 219. 25 Uo. 55-56. 82