Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Pallos Lajos: A Magyar Királyi Szent István Rend jelvényei a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában

kipótolt rendi jelvénnyel, amely jelenleg is a láncon függ. A Bánki Vajk Emilhez került másik darabot, a Corvin Lánc jelvényét később több más darabbal együtt ellopták gyűj­teményéből. Amennyiben a fentebbi következtetés helytálló a lánc egykori tulajdonosát illetően, úgy a Szent István Rend történetének legkésőbbi fejezetéhez kapcsolódó értékes emlé­ket őrzünk. 3. A Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje (3. kép) 20. század eleje Anyaga: arany, zománc A jelvény mérete a koronával: 90*49 mm A szalag szélessége: 104 mm, hossza: 1600 mm Ltsz.: 1.C.2006. A koronához a kereszt egy kör alakú füllel csatlakozik. A kerek fül előlapján arany fémjel: zergefej 3 A (750-es finomság) és FR (Rothe) cégjelzés. A kereszt szárvégei háromszoros ívvel záródnak. A kereszt előlapi körirata aranyszínű betűivel alul egy aranyszín ötágú csillagot fog közre. A középrész hátoldalának felirata is aranyszínű. A kereszt a koro­na révén egy karikával csatlakozik a rozettás szalaghoz, a hagyományos lapított gyűrű formájú függesztőtag helyett egy aranyszínű karabiner közbeiktatásával. A karika elő­oldalán arany fémjel: zergefej 3 A (750-es finomság) és FR (Rothe) cégjelzés. A szalagon a középső sáv erőteljesen lilás árnyalatú. A jelvény a legkésőbbi típusok közül való. A jelvények pontos datálása igen nehéz feladat, mivel a visszaadási kötelezettség miatt egy-egy példánynak több tulajdonosa is lehetett, így ha ismerjük is valamelyik tulajdonosát, nem biztos, hogy az adott rendjel az illető kitüntetése alkalmával készült. A 19. század utolsó évtizedeitől a műhelyek márkajelei és a fémjelzések adhatnak némi támpontot, de a legtöbb jelvényen nincs jelzés. A jelvények formája alapján sem lehet igazán pontosan meghatározni a gyártás korát. Az általánosan elfogadott felfogás sze­rint a korábbi darabok esetében a kereszt szárainak vége homorúan, míg a későbbieknél háromszorosan ívelt. Nem világos, hogy volt-e éles cezúra a két forma között, s ha volt, akkor mikor, illetve gyártották-e a két formát párhuzamosan egymás mellett? A három­szorosan ívelt szárvégű jelvény ismereteink szerint 1864-ben a rend megalapításának centenáriumára kiadott díszalbum illusztrációjaként tűnik fel először. 1" A keresztnek a koronához csatlakozó füle hol barokkos kiképzésű, hol kerek. A kerek fülűeket tart­ják későbbieknek, 20. század elején gyártottaknak. Barokkos típusú füllel viszont több évtizeden keresztül gyártottak jelvényeket, ezért azok elég kevés támpontot nyújtanak a datáláshoz. így csak elég óvatosan, tág határok között adhatjuk meg az egyes jelvé­nyek készítésének feltételezett korát. A rendjel kitüntetettjét nem ismerjük. A múzeum a régiségkereskedelem révén jutott hozzá. Valószínű, hogy külföldről került haza. 16 Memoria insignis ordinis S. Stephani Hung. Regis Apóst. Secularis. Bécs, 1864. 2. színes tábla. Előtte, az 1. színes táblán a 18. századi lánc jelvényének szárvégei homorúak. 49

Next

/
Thumbnails
Contents