Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Pallos Lajos: A Magyar Királyi Szent István Rend jelvényei a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában

kimondja, hogy a „Nagykeresztes Vitézek nagyobb felékesítésük tekintetéből még egy nyakra való aranylánccal is megtiszteltessenek, hogy így ők nem csak a Rend céljának, mely az érdemek nyilvános elismerésében és jutalmazásában alapul megfeleljenek, hanem hogy azáltal a Rend minden Tagjai iránt viseltető különös hajlandóságunknak nagysága is kitüntessen". Ugyanez a cikkely előírja, hogy a „Rend ezen láncával nem csak akkor fognak tartozni a Nagykeresztesek megjelenni, és azt nyakukba akasztva hordozni, midőn a Rend ünnepeire megjelennek, hanem akkor is, és szinte annyiszor, valahányszor ők általunk Udvarunkhoz fognak hívatni".

1

4 A lánc annak a kapcsolatnak volt a megtestesítése, amely a rend céljainak megvalósításában a rend nagymesterét, az uralkodót összekötötte a rend tagjaival, illetve a rend tagjait egymással. A Szent István Rend esetében a középkori rendekhez hasonlóan egy kis létszámú kör tagjait, a 20 főben megállapított nagykeresztes vitézeket jelölte meg a lánc, azokat, akik a rend céljainak megvalósításában, vagyis a „Birodalomnak méltósága és dicsősége, valamint az Országoknak nyugalma és boldogsága" előmozdításában polgári hivataluk révén hűséges szolgálattal, bölcs tanácsokkal és fáradhatatlan munkássággal elsősorban részt vállaltak. A Szent István Rend láncának jelmondata, a „stringit amore" erre a különleges kapcsolatra utal, ami a nagykeresztes vitézeket az uralkodóhoz és egymáshoz kötötte. Mivel a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában őrzött lánc Magyarországon az egyetlen példány, ezért nem érdektelen újabb kori sorsa sem. Megmaradását részben annak köszönhette, hogy 1944-1945-ben már nem volt a Budavári Palotában a rendi kancellária anyagai között. Sorsára egy véletlen derített fényt. Zeidler Sándor a későbbi jeles gyűjtő az 1960-as években egy a filmgyár számára dolgozó szabó kellékei között bukkant egy kisebb kitüntetés együttesre. A kollekció tartalmazta a Magyar Corvin Lánc jelvényét, a láncról lefüggő medaliont, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének aranysugaras csillagát, az esztergomi káptalan jelvényét a felső koronadísz nélkül és a Szent István Rend láncát. A Corvin Lánc jelvényének hátoldalán Berzeviczy Albert és Serédi Jusztinián neve volt bevésve.

1

5 Berzeviczy (1853-1936) mint jeles kultúrtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Magyar Corvin Lánc alapításakor kapta meg a kitüntetést, amelynek egyszerre tizenkét adományozottja lehetett. Serédi Jusztinián (1884-1945) esztergomi érsek, hercegprímás 1937-ben kapta meg a kitüntetést és lépett az egy évvel korábban elhunyt Berzeviczy helyére a Corvin Lánccal kitüntetettek testületet alkotó körébe. A kollekció több darabja is Serédihez köthető. A Magyar Érdemrend nagykeresztjével 1930-ban tüntették ki. A Szent István Rend nagykeresztjét 1944ben kapta meg. A kollekcióhoz tartozó esztergomi érsekség káptalani jelvénye nem a szabályos statútumokkal rendelkező kitüntetések közé tartozott, hanem Mária Terézia adományozta örökletes kitüntető jelvényként az esztergomi kanonokoknak. Mindezek alapján feltételezhető, hogy az 1945 elején elhunyt esztergomi érsek kitüntetéseinek egy része került a szabómesterhez a káptalani jelvénnyel együtt. A kollekció darabjait, ahogyan az más műtárgyakkal is előfordult, egy ideig filmgyári kellékként is igénybe vették. A Szent István Rend lánca például a Bán Frigyes által 1959-ben rendezett Szegény gazdagok című filmben is szerepelt. A Benkő Gyula által alakított Fatia Negra fekete köpe14 Kisfaludy Kassics: i. m. 147-148. 15 Zeidler Sándor szíves szóbeli közlése. 47