Folia historica 27

III. MŰHELY - Tompos Lilla: Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból - kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

5. kép A harmadik terem (Fotó: Áment Gellért) arany virágtövekkel övezve a Báthory család sárkányfogas címerét hímezték. Mellette látható a három szél vörös bársonyból varrott terítő, amelynek szegélyeit szimmetrikus, ezüsttel hímzett virágbokrok díszítik, középen Erdély és a Lorántffyak címere árulkodik egykori fejedelmi tulajdonosáról. Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) 1616-ban ment férjhez Rákóczi Györgyhöz, akit 1630-ban Erdély fejedelmévé választották. Az egyesített címer alapján a terítő készítési idejét 1630-1660 közé tehetjük. A hódoltságkori hímzések e jellegzetes típusát a gyulafehérvári vagy a sárospataki fejedelmi udvar köréhez tartozó műhelymunkának tekinthetjük. A mellette lévő vörös selyemterítő Thököly címerrel ékes, egyértelműen a két árva leány Thököly Éva és Kata révén került az Esterházykincstárba. Az ebédlőben az asztalokat csomózott keleti szőnyegek, vagy posztóterítők borították. Ezek legtöbbször egy asztal méretűek, de kettő, sőt több asztalra való terítők készítését is említik a források. A szövött térítőkön kívül kedvelték az arany-ezüstfonallal hímzett, gazdag mintájú selyemterítőket vagy a luxusnak számító, vörös finomposztóra hímzett változatokat is. Ennek szép példáját láthatjuk a tárlaton. Csupán a sarkait díszíti aranyfonalas domborúhímzés, és a terítő közepén dús virágtövek övezik a Kéry János és Czobor Orsolya házassági címerét. Kéry János Esterházy Miklós közvetlen környezetéhez tartozott, de fiához, Pálhoz is baráti szálak fűzték. Valószínű, hogy a terítőt az 1655ben születetett Miklós fiának keresztelőjére kapta a család ajándékba a keresztszülőktől, Kéry Jánostól és feleségétől. 215