Folia historica 27

III. MŰHELY - Tompos Lilla: Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból - kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

roham-munkaként készült. A múzeum régi-új főigazgatójának októberi beiktatása után logikusnak tűnt, hogy mint gombhoz a kabát, a katalógushoz a kiállítás is létrejöjjön. A műtárgyak a textilrestaurátorok áldozatos és szakszerű, előzetes munkálkodásával váltak kiállíthatóvá, bár a restaurálatlan, sok esetben roncs tárgyak bemutatása különösen nehéz feladat elé állította a szakembereket. Úgy véljük azonban, szerencsésen megtalálták a módját annak, hogy tetszetősen, látványosan megjeleníthessük a rossz állapotú tárgyakat is. A kiállítás a múzeum első emeletének négy reprezentatív termében nyílt meg 2010. december 20-án. A textiltárgyakon kívül az Esterházy-kincstár remekei közül kiválasztott ötvöstárgyak nemcsak fokozzák a látványt, de kiegészítik a termek mondanivalóját is. Ugyanezzel a céllal kértük kölcsön a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből a metszeteket és festményeket, amelyek az eseményeket, azok szereplőit és a grófi család tagjait mutatják be. A tárgyakat semleges, szürke installációs környezetbe álmodta a grafikus Varga Balázs és stúdiója úgy, hogy a textíliákon uralkodó vörös szín egy sötét árnyalata az épített környezetben is vissza-vissza tér. Az első termet az Esterházyak történetét bemutató, 1700-ban Bécsben megjelent képes családtörténettel nyitjuk, az érdeklődők multimédia programmal akár végig is lapozhatják azt.

9 (1. kép) A terem címe: Ajándékok, zsákmányok, ereklyék-a kincstár gyarapodásának módját kívánja reprezentálni. A kincstár gazdagodásáról és az odavezető útról a leltárakon kívül az ötvöstárgyak vésett feliratai, a ruhadarabokba varrott pergamenlapok írott szövegei is árulkodnak. Ajándék volt az egykor pompás, arannyal és ezüsttel átszőtt ruha-együttes, amelyet pozsonyi koronázása alkalmával 1655. június 27-én maga az ifjú király, I. Lipót adott emlékül egykori iskolatársának, Esterházy Pálnak. A fegyverbarátság szép példájának tartjuk azt a selyemkaftánt, amelyet III. János Lengyelország királya (1674-1696) - valószínűleg - a zsákmányából adott Esterházy Pálnak. Diplomáciai ajándékként érkezett Magyarországra, és több más kinccsel együtt a Thurzó családtól került az Esterházyakhoz az a dísz-szablya, amelyet feltehetően Bocskai Istvánnak, Erdély fejedelmének küldött I. Ahmed szultán azzal a koronával együtt, amelyet ma a bécsi Schatzkammer őriz. Előkelő török fogoly szabadulása fejében fizetett váltságdíj része lehetett az a Szafavida-korszakból származó applikált kárpit, amely népes udvartartása közepette magát a perzsa sahot ábrázolja. Kiemelkedő jelentőségű az az ezüst zászlócsúcs, amely a leltár sorai, és a tárgy vésett felirata szerint, a boszniai pasa, Szokolovics Ibrahim zászlaját díszítette egykor, és Esterházy Miklós hadizsákmányának része volt. A gyűjtemény kincsei közül kitüntetettek azok a művek, amelyeket a magyar történelmi múlt kiemelkedő személyiségeihez kötöttek a források. E tárgyak megformálásukban is látványos alkotások; az ötvöstárgyakon vésett, zománcozott címer tünteti fel egykori birtokosukat, míg Esterházy Pál griffes címere már az új tulajdonos személyét hirdeti. E tárgyakat, - köztük két mentét, egyiket I. Mátyás királyhoz (1458-1490), másikat Oláh érsekhez kötve (1553-1569) - ereklyeként, „azoknak az Nagy embereknek emlékezetire" őrizték meg. Általuk nemcsak a dicső múltat idézték fel, de benne rejlett az elődök iránti tisztelet és az a szándék is, hogy Esterházy Pál nemességük régi, távoli eredetét hangsú9 Trophaeum Domus Esterhazyanae. Vienae. 1700. 210