Folia historica 27

III. MŰHELY - Tompos Lilla: Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból - kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

То ш p о s Lilla FŐÚRI ÖLTÖZETEK AZ E ST E R H Á ZYК l N С S TÁ R В Ó L KIÁLLÍTÁS AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Az Esterházy-kincstár főúri öltözeteinek tárlatát ígéri, az Iparművészeti Múzeumban 2010. december 20-án megnyílott kiállítás. Az „öltözet" fogalom a kora-újkori források tanúsága szerint a ma ismerttől eltérően többféle, némelykor tágabb jelentéssel bírt. Egyrészt a női- és férfiviseleteket, de a kiegészítők együttesét is jelentette. Az utóbbira példaként a galléröltözetet említhetjük; beletartoztak az azonos módon készült gallérok és a hozzá illő kézelők is. Ezeken kívül a „ló-öltözet" szóösszetételen a korszakban a lovakat beborító ló- és nyeregtakarókat, nyergeket is értették. A „házöltözet" pedig a lakószobák, azaz házak falait, asztalait, ágyait beborító textíliákat, kárpitokat, térítőkét foglalta magába. így válik érthetővé, hogy a kiállításon, az Esterházy-kincstár öltözeteinek minden egyes darabja, összesen hatvanhét tétel bemutatásra került. Ez az első alkalom, amikor e páratlan kollekció minden textíliából alkotott műtárgyát együtt láthatjuk, bár a gyűjtemény kiemelkedő darabjait a 19. század második felétől kezdődően kiállításokon megcsodálhatta már a múzeumlátogató közönség.

1 A most megnyílt tárlat jelentősége az elmondottakon kívül abban is rejlik, hogy ez az egyetlen, a hajdani, magyar főúri kincstárak közül, amely ha töredékesen, romokban is, de fennmaradt, és csupán általa alkothatunk képet magunknak az egykori kincstárak felépítéséről, és nem utolsó sorban a főúri öltözködés- és tárgykultúra gazdagságáról. A kincstár alapítója Esterházy Miklós (1583-1645) nádor volt, a halálakor felvett inventárium ragyogó gazdagságról árulkodott már, több jelentős kincs került be ez idő alatt a gyűjteménybe. A nádor harmadik fia Esterházy Pál (1635-1713), nemcsak a ráhagyott kincsek megőrzését érezte feladatának, de tudatos gyűjtő- és mecénási tevékeny1 A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten, gr. Károlyi Alajos palotájában rendezett műipari és történelmi emlékkiállítás tárgyainak lajstroma. Szerk.: Henszlmann Imre-Bubics Zsigmond-Szalay Imre. Bp., 1876.; 1896-iki ezredéves országos kiállítás. A történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. II. füzet. Szerk.: Czobor Imre. Bp., 1896.; Magyar viselettörténet. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Szerk.: Höllrigl József. Bp., 1938.; Az európai iparművészet remekei: Százéves az Iparművészeti Múzeum 1872-1972. Szerk.: Radocsay Dénes-Farkas Zsuzsanna. Bp., 1972.; Az európai iparművészet stíluskorszakai. Reneszánsz és manierizmus. Szerk.: Péter Márta-Bardoly István. Bp., 1988.; Az európai iparművészet stíluskorszakai. Barokk és rokokó. Szerk.: Péter Márta-Bardoly István. Bp., 1990.; A szépség dicsérete. 16-17. századi magyar főúri öltözködés és kultúra. Szerk.: Ridovics Anna. Bp., 2001. 207