Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: -Szvitek Róbert József Kiss János ötvöskönyve

14. kép Pétsvárady Sámuel madarakat ábrázoló metszete, 1762. beragasztott mintalapok között több olyat is találunk, mely feltünteti a mű készítőjét. Pap Sámuel

6

3 komáromi ötvösnek két lapja is szerepel a könyvben, Johannes Nikodemus metszetlapja társaságában.

6

4 (13. kép) Mindkét ötvös lapjain jóval korábbi, még a 17. század végének növényi ornamentikájára jellemző motívumokat találunk: örvénylő leveles, nagyszirmú virágszálakat, egymásba kanyarodó indájú leveleket. Pétsvárady Sámuel

65 1738-ban szintén Nagy Mihály műhelyében készítette el példametszését. Tőle több művet is találunk az ötvöskönyvben. Míg azonban madarakat, rovarokat ábrázoló metszetei

66 (melyeken „SA PE" jelzés, illetve az egyiken „ Ao 1762" is olvasható) igen kiváló rajzúak, 63 Grotte A. i. m. 173-174. 64 Ötvöskönyv, fol. 92. „SAMUEL :PAP: SCULPSIT APUD DOMINUM M: NAGy: ANNO 1744 Die 1° May" és „IOHANNES NIKODEMUS SCULPSIT IN CIVITATE COMAROMIENSIS APUD DOMINUM ZILAY" feliratokkal. A lapokon ez esetekben nem szerepel a „rajzolta" kifejezés, mindhárom esetében csak a „metszette" igét olvashatjuk. Az erdélyi és a magyarországi emlékek között találunk példát mindhárom megoldásra; a rajzolt/metszettes, a csak metszette illetve csak a mester nevének feltüntetésére. L. Mátéfi Dániel 1767 (mindkettő), Gyújtó Mózes 1741 (csak a név), Gyergyai Mihály 1768 (csak a metszette). L. Ötvöskönyv, Kolozsvár, Babe§-Bolyai Egyetem Központi Könyvtár, Kézirattár Mss 161/1—

III. 65 A mintalap alkotója az ötvösdinasztia több hasonnevű tagjai közül az 1750-ben elhunyt Sámuel volt. L. Rozványiné Tombor Ilona: A Pétsvárady ötvöscsalád. Művészettörténeti Értesítő 33. (1965) 258.; Grotte A i. m. 171. 66 Ötvöskönyv, fol. 118-119. Pétsvárady ezen művei a 16. század végének maniersita rajzaira vezethetők vissza. Az antwerpeni Peter Holtswijler művei között találkozunk hasonló ábrázolásokkal. L. Pechstein, Klaus: Zeichnungen des Antwerpener Goldschmiedes Peter Holtswijler. Berliner Museen 23. (1973) Heft 2. 55-57. 165