Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: -Szvitek Róbert József Kiss János ötvöskönyve

könyve 5. fejezetének 13. verse. Végül a befejező vers, amely a Szép Ilonának híres férjhez menése címet viseli, közismert, A gunaras lány típuscímű 18. század végi vígballada. Az 1770-es évektől Sárospatakon, Debrecenben és néha a Dunántúlon is felbukkan.

3

7 A könyv következő egységében A Biblia históriáról címmel ugyancsak kérdés-felelet formában előbb magára a Bibliára vonatkozó információkat kapunk, majd a Károli Biblia sorrendjében az Ószövetség könyveiről olvashatunk.

3

8 Feltételezhető, hogy mindkét kérdés-felelet formában írt rész iskolai oktatási anyag. Ugyan nincs tudomásunk arról, hogy Kiss János hol tanult meg írni, járt-e népiskolába, de egy 1795-ben kiadott rendelet a városokat arra kötelezte, hogy vasárnapi iskolákat állítsanak fel, ahol az írni, olvasni és számolni nem tudó inasokat oktatták. Sőt ugyancsak ennek az évnek az őszén egy másik rendelet kötelezővé tette a céhekben tanuló inasok részére a vasárnapi rajziskola látogatását is.

3

9 A könyv következő, legnagyobb egysége tartalmazza azokat a bejegyzéseket, amelyeket ötvösünk Révkomáromban, 1802. május 30-án kezdett „újonnan írni", (1. kép) bemutatva az ötvösmesterség szerszámait, és a mesterség praktikáit,

4

0 amelyhez - általunk is közölt - mutatót készített.

4

1 A 173

4

2 technológiai leírást tartalmazó rész korábbi receptek módosult formájú átvétele.

4

3 E rész bemásolása után juthatott hozzá, ismerhetett meg egy újabb eljárási módot, mert ennek a leírása a mutató után található.

4

4 Két üres oldalt követően az ötvös rövid életrajzát olvashatjuk születésétől 1807-ig terjedően, amelyben elsősorban azokat a személyeket, helyeket nevezi meg ahol és akinél szolgált, az időtartam megjelölésével együtt.

4

5 A következő fólión egy virág ceruzarajza látható, amit azoknak a szerszámoknak a leírása követ, amelyeket munkájához vásárolt, megnevezve, hogy egy adott eszközből hány darabot és mennyiért szerzett meg.

4

6 (2. kép) Tekintettel arra, hogy ez a lista több tudományág képviselői számára adhat értékes adalékot, átírását szintén közöljük. A következő 24 lapot kivágták a könyvből. A lapcsonkok alapján úgy tűnik, hogy ezt nem egyszerre, hanem legalább négy alkalommal végezték el. A könyv eladója elmondása alapján nagyanyja is a könyv lapjait használta, ha üres papírra volt szüksége.

4

7 37 Bővebben: Uo. 93-94. 29. dallam; 1840-ig feljegyzett szövegváltozatainak repertóriumát adja: Küllős Imola: Balladaszüzsék és -típusok legrégibb kéziratos feljegyzései. In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. 111. Szerk.: Andrásfalvy Bertalan-Domokos Mária-Nagy Ilona. Bp., 2004. 271-272. 38 Ötvöskönyv, fol. 16-29. 39 Mészáros István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996-1996. Bp., 1996. 36. 40 Ötvöskönyv, fol. 30-71. 41 Uo. fol. 72-78. 42 A leírásokat a szerző számozással látta el, amely 1-172-ig terjed, de tévedésből a 28. számot kétszer használta. 43 T. Németh A. i. m. 4. 44 Ötvöskönyv, fol. 79. 45 Uo. fol. 82-84. 46 Uo. fol. 86-87. 47 T. Németh Annamária szóbeli közlése. 155