Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében

6. kép A padlástérben megtalált nyugati zárófal helye a déli hajófalon (a szerző felvétele) káváját képezte.

4

8 A toronytól délre, szintén a nyugati falon nyílt a külső karzatfeljáró. Jelen formájában az ajtó és kiékelése 20. századi, ám helyén eredetileg is ajtó volt, amint azt a kutatás során az eredeti téglából falazott ajtókáva vonala kirajzolta. A templom toldása révén létrehozott nyugati hajószakasz csehsüveg-boltozatos, eltérően a korábbi fiókos donga lefedéstől. Ekkoriban készülhetett a mai falazott karzat is, melynek alja szintén csehsüveg-boltozatos. A déli homlokzaton a középkori fal szövetben egy új, félköríves lezárású ablakot hoztak létre, tégla boltövvel.

4

9 Bizonyára ekkor készült a karzatablak, melynek záradékát valószínűleg utóbb alakították át csúcsívesre.

5

0 48 Látható, hogy egy vízszintes fa áthidaló volt a nyílás fölött, de a kriptalejárót utóbb befalazták, erősítésképp beletéve egy tégla boltövet, amely azonban önmagában nem állt meg, csak az alatta levő befalazással együtt. A befalazást alighanem a rajta levő 1955-ös emléktábla keltezi. 49 Téglaméret: 30*14»? cm. 50 A karzatablak kizárólag téglából készült (27»14*6 cm), a téglaméret a támpillérek 1900 körüli, sávosan kialakított falazatában szereplő téglákra emlékeztet. Rakásmódja alapján a falszövetnél későbbinek is tartható lenne, ugyanakkor habarcsa nem különült el. Alsó felét szinte azonnal felfalazták a kávákéhoz hasonlatos téglákból és habarccsal, igazodva a karzathoz. A kávákban beforduló vakolat, meszelés nem volt. A záradék jobb felső sarkában látható téglák megengedik, hogy eredetileg nem csúcsíves volt az ablak záradéka, vagy laposabb ívűre tervezték, de meggondolták magukat. 147