Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében

felújítása csak 1742-re fejeződött be, már egy újabb birtokos, Gyulai Gaál Gábor révén,

20 aki ez év június 1-én vásárolta meg a hosztóti birtokot.

2

1 Gyulai Gaál Gábor a család legjelentősebb tagjának számított, hiszen ő volt az Esterházy-család ozorai uradalmának inspectora, s jelentős vagyonosodása, birtokszerzései is e tisztségre vezethetők vissza.

2

2 Az így elkészült templomot először az 1746. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv írja le. A templom, melynek titulusa Mária mennybevétele volt, egészében új boltozat alatt állt, szentéllyel, sekrestyével, téglából épített szószékkel és egy faoszlopok tartotta karzattal. A templom tornya is elkészült, s mint megtudjuk, téglából és deszkából készült (ellentétben a mai, kőből épített toronytesttel). A berendezéshez egy oltár és egy Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló faszobor tartozott.

2

3 Ezután évtizedekig nem történt építkezés a templomon, legalábbis 1778-ban úgy tudták, hogy az 1742-ben befejezett felújítás volt a legutolsó.

2

4 Időközben azonban a Gyulai Gaál család tagjai elkezdtek temetkezni a templom kriptájába. Gyulai Gaál Gábor és özvegye, Kazy Julianna még az andocsi ferencesek templomát választották végső nyughelyül, de fiuk, Ignác - amint erre legutóbb a helytörténeti irodalom rámutatott - 1777-ben már a hosztóti templom kriptájába temetkezett, akit további családtagok követtek.

2

5 így pl. Gyulai Gaál János, aki Hosztót birtokosaként hunyt el 1804-ben, fiúörökös nélkül. Emiatt a család újraosztotta a birtokait, melyek közül Hosztótot Gyulai Gaál Mihály, majd özvegye kezén találjuk, egészen az utóbbi 1823-ban bekövetkezett haláláig.

2

6 Ezt követően Mihály fiai, Mihály és Károly örökölték volna a birtokot, ám mivel kiskorúak voltak, Hosztótot 1830-ig bérbe adták, s csak ennek lejárta után lettek tényleges birtokosok.

2

7 Később arról hallunk, hogy 1836-ban Gyulai Gaál Mihály, József és Károly „a szentegyháznak fennmaradásához ... építőszereket" biztosított, míg a munkaerőt a helyiek adták.

2

8 Ebből arra következtetünk, hogy a templomon valamiféle építkezés zajlott, de hogy pontosan milyen természetű, arra nincs további írott adatunk. 20 VÉL Л 8 14. Canonica Visitatio 1778. 27-36. 21 Móricz B. i. m. 250-252. 22 Uo. 216.; vő. még: Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. A Wosinszky Mór Megyei Múzeum Évkönyve 17. (1992) 229-258., 233-234. 23 VÉL A 8 5. Canonica Visitatio 1746. 52-55.; Az 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (VÉL A 8 8. 158-163.) kifejezetten fa toronyról szól, továbbá arról, hogy a plébános a régi (antiqum) tabernákulumot az oltár közepére helyezte, míg a Mária-oltárkép az ugyanezen oltár fölött helyezkedik el. 24 VÉL A 8 14. Canonica Visitatio 1778. 27-36. 1771-ben az eddig ismert adatokat közlik, melyek közül kiemelemdő a fából készült karzat további megléte, (vö.: Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745-1771) III. Budapest-Zalaegerszeg, 1983. 591., a karzatra vonatkozó aperibus extructum rész feltehetően elírás.) 25 Palágyi Klára: Hosztót-Hosszútót. Hosztót, 2000. 78-79. 26 Móricz B. i. m. 383., 416., 420-421. 27 Uo. 441^144. 28 VÉL A 8 109. Canonica Visitatio 1838. f2. 140