Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Fisli Éva: Szavak kőbe vésve. A második világháború budapesti emléktábláiról

A kataszterből kiderül, hogy 1955-ben - a háborúvég 10. évfordulóján - több 60><80 cmes, ruskicai márványból készített táblát is állítottak a fővárosban; s az ostrom eseményei között üzemek felszabadításáról is megemlékeztek. (2. kép) Az országos, betűrendbe rendezett cédulákon azonban nem csupán szovjet emlékművek összeírása lelhető fel, hanem más is előfordul - a helyi adatközlők igyekezetének hála -: így például a tatárjárás emlékoszlopa... A cédulahalmaz persze sok szempontból vizsgálható. Magam az adatközlőktől összegyűjtött, illetve a Földvári Árpád által célirányosan készített fényképekre figyelek elsősorban, melyek a Történeti Fényképtárban találhatók. Felhasználom az elmúlt évtizedben a fővárosban készített saját felvételeimet is. A második világháború budapesti emléktábláiról A második világháború első emlékművei és emléktáblái is elsősorban katonai jellegűek voltak és a szovjetekhez kötődtek.

1

3 A sebesség, amellyel felállították őket, jelzi ideológiai fontosságukat is; ekkor nem csupán az elesettek síremlékei, hanem „a hatalom vizuális jelképei".

1

4 A kommunista hatalomátvételt követően a háború nyilvános értelmezése Magyarországon is a szovjet mintát követte.

1

5 A háborús küzdelem e minta szerint elsősorban ideológiák harca volt. Az ideológiai töltet 1956 őszén is megmutatkozik, amikor a felkelők országszerte számos kommunista és szovjet emlékjelet megrongáltak vagy eltávolítottak.

1

6 A felkelés leverése után a korábbi gyakorlat folytatódott.

1

7 Az 1980-as évek közepétől, a kerek évfordulók alkalmával azonban a traumatikus múlt újraéledésének lehetünk tanúi

18 és az embermentők emléke is nyilvánosságot kap.

1

9 Mindenekelőtt azonban újraéled a háborús idők üldöztetéseinek emléke. Egyfelől megjelennek a civilek (zsidók, romák, nem kommunista politikai foglyok) szenvedéseire, másfelől a magyar katonákra emlékeztető emlékjelek. A következőkben - a teljesség igénye nélkül - pusztán nyers tematikus felosztásban tekintsük át, mi mindenről emlékeznek meg a háború régi, és új emléktáblái Budapesten. 13 Michalski, Sergiusz: Public Monuments. Art in Political Bondage 1870-1997. London, 1998.126. 14 Uo. 107. 15 A múlt politikai felhasználásairól az államszocializmusban 1. pl. Apor Péter: Immortalitas imperátor: a Munkásmozgalmi Panteon születése. Aetas 17. (2002) 2-3. sz. 178-204. 16 L. pl. Kovács Andor: Forradalom Somogyban. Az 1956-os forradalom és előzményei a csurgói járásban. Magyar Öregdiák Szövetség-Bessenyei György Kör, New Brunswick, N.J., 1988. 91190. Közli: Romsics Ignác: Magyarország 20. századi háborúi és békéi. Dokumentummontázs. In: Képtelen háború. Szerk.: Gombár Csaba-Volosin Hédi. Bp., 2004. 243-254. itt 246. 17 Az ideológiavesztésről 1. Pótó /. Rendszerváltások i. m. 236. 18 A nemzet fogalmának újraéledéséről a közbeszédben 1. Körmendy Lajos-Majoros István-Gradvohl, Paul: Identité nationale et histoire en Hongrie: impact des mutations politiques récentes. In: Bérenger, jean-Gradvohl, Paul: Construction de la mémoire de XXeme siécle en Hongrie: sortir de l'image du people victime de l'injustice des grandes nations. Approches documentaire de l'historiographie et de la „gestion" de l"histoire contemporaine en Hongrie depuis 1989. Párizs, 1997. 155. 19 A Wallenberg-emlékműről 1. Prohászka László: Szoborhistóriák. Bp., 2004.189-192. 121