Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

A felsoroltak között szerepelt Egger Dávid, Béla, Henrik, Jakab, Samu, akik később különböző cégekben tulajdonostársak voltak. Arról, hogy a régiségkereskedő Egger fivérek is közöttük vannak, a Budapest Fővárosi Levéltárban őrzött ügyiratokban felsorolt személynevek (Egger Dávid, Egger Dávidné sz. Back Ilka, Egger Béla, Egger Sámuel) tanúskodnak.

3 Az Egger család nem gyulai, Békés megyei illetőségű volt, a tagjainak neve az említett gyászjelentésen kívül nem szerepel az ottani 19. századi zsidóság névjegyzékében. Egyedül a gyászjelentést kiadó Egger (Bak) Rozália élt Gyulán, aki egy ottani tekintélyes kereskedő, a helyi zsidó hitközség egyik elöljárójának a felesége lett.

4 Az említett Egger fivérek pesti, bécsi voltát tevékenységük helyszínei mutatják. 1856-ben David, Heinrich (Henrik) és Sámuel Egger Bécsben az Operring 7. szám alatt nyitott érem és régiségüzletet (Münzen und Antiquitäten). 1867-ben a Herrengasse 5., 1868-ban a Kärthnerring 2. szám alatt is volt üzletük, majd 1879-ben S. Egger & Comp, egyik címe Kohlmarkt 8. 1888-1890 között az Egger fivérek (Brüder Egger) cégének helye a Augustinerstraße 8. szám volt.

5 Pesten, a Vasárnapi Újságban közzétett hirdetései szerint Egger Sámuel 1857-ben az Al-országút (ma Múzeum körút) 18. szám alatt nyitott régi pénz és régiség kereskedést. Ezután a Dorottya utca 11. szám alatt, majd 1866 közepétől a Llyod épületben, a Dorottya utca 14-ben bérelt üzletének helyet.

6 A neves építész, Hild József tervezte Llyod palota a régi Pest egyik reprezentatív Duna-parti épülete, a tőzsdének és több banknak is a székhelye volt, így az Egger testvérek régiségkereskedés irodájának rangos helyet nyújtott. A műkereskedésről Pesten a Vasárnapi Újságban 1856-1890 között rendszeresen jelentettek meg hirdetéseket. (1. kép) A bécsi üzletet már 1868-ban olyan fontos folyóiratban is hirdették, mint az American Journal of Numismatics.

7 (2. kép) A fentebb név szerint említett Egger fivéreken kívül 1877-től a bécsi üzlet résztulajdonosa volt még Egger Jakab, majd az 1880-as évektől Pesten Egger Dávid fia, Gyula is a régiségkereskedő cég egyik beltagja lett. Pesten 1889-ben az Egger Testvérek, illetve Brüder Egger név alatt bejegyzett cég, közkereseti társaság tagjai Egger Dávid, Henrik és Gyula voltak.

8 A család nevezetes tagjaként megemlítendő még Egger Béla (Bernhard [Buda, 1831 .-Bécs, 1910.]), aki a monarchia elektrotechnikai iparának egyik fontos alakja, gyártulajdonosa volt. 1862-ben Bécsben Telegraphen Bauanstalt néven távíró építő üzemet, majd 1872-ben Pesten, a Dorottya u. 9. számú házban távírdaszerelő műhelyt létesített. Első gyárában (Első Osztrák-Magyar Villanyvilágítási és Erőátviteli Gyár, 1882.) és az Egger Béla és Társa közkereseti társaságban Egger Dávid, Henrik és Jakab alapító tagként vettek részt. A négy Egger fivér és Egger Gyula 1889-ben Villanyos Izzólámpa3 Budapest Főváros Levéltára IV.1411.b - 1875-03582; .VII.173 - 1880.0200; VII.173 - 1894.3244; VII.184 -1877-5 4 Danes Balázs: Л gyulai zsidóság története. 5. http://web.axelero.hu/diosil/dancs_gyzstortenete. pdf (2011. szeptember 21.) 5 Wilson, Wendell E.: The Mineralogical Record Biographical Active http://www.minrec.org/ labels.asp?colid=496 (2011. szeptember 23.) 6 Vasárnapi Újság 11. (1864) 22-27., 33-34., 41. sz.; 18. (1871) 3-6. sz. 7 American Journal of Numismatics Vo. Ill, - No. 1, May 1868. 8 Budapesti általános czím- és lakjegyzék. 1889-90. Szerk.: Mezei Antal. Bp., 1889. 385. 101