Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

Kemenczei Ágota AZ EGGER MŰKERESKEDÉS ÉS KAPCSOLATA A NEMZETI MÚZEUMMAL A DUALIZMUS KORÁBAN A Nemzeti Múzeum gyűjteményei a 19. században igen jelentős mértékben gyarapodtak az adományok útján. Az egyszerű polgárok és főrangú személyiségek egyaránt ajánlottak fel műtárgyakat a nemzet múzeumának. A múzeum kétszáz éves fennállásának alkalmával megjelentetett kötet átfogó képet nyújt azokról az adományokról, amelyekkel az egyes gyűjtemények ezen az úton gazdagodtak. Kevesebb adatot közöltek azonban arról, hogy a Nemzeti Múzeum a 19. század második felében rendszeres kapcsolatokat ápolt több Pesten működő régiségüzlettel, amelyektől nagy számban vásárolt régészeti, történeti emlékeket, műtárgyakat. A műkereskedelemben igen jelentős helyet töltött be az Egger testvérek cége. Erre ugyan a múzeumi szakirodalomban nem egyszer hivatkoztak, de története, valóban fontos szerepe a gyűjteményanyag gyarapításában feltáratlan maradt. A kiegyezés után a gazdaság, a kereskedelem fejlődésének köszönhetően a polgárság oly jelentősen gazdagodott, hogy műtárgyak vásárlása is lehetővé vált számára. Ennek a polgári igénynek kielégítésére Pesten több régiségüzlet létesült. Az 1850-60-as években Pesten már hét képkereskedés nyílt meg, melyek többsége a Terézváros nem igazán jómódú negyedében volt található. Az akkor is már valóban előkelő helyen, a belvárosi Dorottya utcában, csak Egger Sámuelnek, a város egyetlen régiségkereskedőjének érmeket, régiségeket és „naturáliákat" árusító üzlete működött.

1 A dualizmus korában a műárusok többnyire zsidó származásúak voltak. Közülük egyesek nemcsak egyszerű kereskedők, hanem műötvösök, a tárgyakat nemcsak kereskedelmi értékük, hanem történeti jelentőségük, művészi értékük alapján is becsülni tudó szakértők is voltak. Ezek a műkereskedők a jól megszervezett beszerzői, ügynöki hálózat útján megszerzett műtárgyakat a Nemzeti Múzeumnak, gazdag polgárok magángyűjteményeinek ajánlották fel megvételre. A legjelentősebb pesti műkereskedő cég tulajdonosai az Egger testvérek, Dávid, Heinrich és Sámuel voltak. Családnevük az 1780-ban II. József rendelete szerint előírt, a Habsburg Birodalomban élt zsidóság számára kötelezően felvett német nevek egyike volt. A fivérek azonos családhoz való tartozására egy 1875-ben közzétett gyászjelen1 Vörös Károly: Pest-Budától Budapestig. 1849-1873. In: Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk.: Vörös Károly. Budapest története IV. Bp., 1978. 287. 99