Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

előnye a másikkal szemben.

4

6 A magyar propagandának nem állt elég idő a rendelkezésére, ami tovább súlyosbította a kedvezőtlen feltételek által előidézett helyzetet. Az időtényező kapcsán felmerülhet a kérdés, miért nem folyt már korábban propaganda Nyugaton a magyar érdekekért, hiszen az országban élő nemzetiségek különféle törekvéseinek a veszélye már a 19. század közepe óta része volt a magyar politikai tudatnak.

47 Nem hiányoztak e veszélyre utaló hangok a 19. század utolsó harmadában sem, amikor a cári Oroszország balkáni politikája következtében a szerb és a román irredentizmus a nemzetközi politika szintjére került.

4

8 A magyar állam sorsa - a Monarchia keretén belül - a tőle nagy részben függetlenül alakuló európai szövetségi rendszerek erőviszonyainak és érdekeltségeinek volt kitéve. A szövetségi rendszerek szembenállása és a Monarchiát elsősorban irányító osztrák birodalmi politika miatt az ország el volt vágva attól a lehetőségtől, hogy külön a magyarság melletti szimpátiát megőrző vagy felkeltő propagandát folytathatott volna.

4

9 Az 1918 végére kialakult helyzet magyar szempontból halmozottan hátrányos volt legfőképpen azért, mert a háború utáni rendezést illetően a nemzetiségi elv fokozottan érvényre jutott a győztes hatalmak politikájában. A magyar területvédő propagandát efelől értékelve azt állapíthatjuk meg, hogy a propaganda célkitűzése - az ország egész területének a megtartása - nem bizonyult szerencsés koncepciónak. Nem óhajtom azt sugalmazni, mintha egy kizárólag csak az egy tömbben élő magyarság egységes állami keretben való megtartására irányuló propaganda eredményesebb lehetett volna, de kétségtelen, hogy egy ilyen propaganda legalábbis kedvezőbb fogadtatásra talált volna.

5

0 Valójában egy ilyen irányú megoldás lehetőségét az ország területi integritásáért folytatott propaganda mindvégig gyengítette. A területi integritás érvei önmagukban bármennyi igazságot is tartalmaztak, a győztes-legyőzött viszonyában nem kaphattak reális értékelést. A propaganda oly sokat hangoztatott politikai érvét, hogy rossz béke esetén háborús tűzfészek keletkezik Európa közepén - s aminek mérlegelése leginkább remélhető volt -, könnyedén ütötte el az antantnak az utódállamok vele szövetséges rendszerében gondolkodó politikai koncepciója. 46 A kortársakkal kapcsolatosan egyik oldalról T. Masaryk megjegyzésére utalhatunk, aki szerint a cseh propaganda nem érhetett volna el sikert, ha a háború nem húzódik el annyira, a másik szemszögből Bandhol tz tábornokot idézhetjük, aki Friedrich miniszterelnöknek a következőket mondta 1919 őszén: „...kétségtelen, ha rendelkezésre állna elegendő idő, mondjuk egy vagy két év, akkor meggyőzhetik az amerikai és a brit népet arról, hogy Önöknek igazuk van, de közben merre a csudába menne Magyarország?" (Bandholtz, H. H.: Napló nem diplomata módra. Román megszállás Magyarországon. Bp., 1993.138.) 47 L. Wesselényi Miklós báró: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Lipcse, 1843. 48 L. Beksics Gusztáv: A magyar politika új alapjai kapcsolatban a magyar faj terjeszkedő képességével és a földbirtokviszonyokkal. Bp., 1899. 49 Az 1848^19-es emigráció, amely az ország függetlenségének szószólója volt Nyugaton, éppen a 19. század végére halt ki. A világháború előtt Károlyi Mihálynak nyílt lehetősége az önálló magyar érdekekért fellépni Párizsban, de a háború alatt külföldön nem működött magyar „lobby" az antanthatalmaknál. 50 A francia sajtó véleményéhez 1. dr. Erdélyi Jenő: Mit mond rólunk az entente? Bp., 1919. 26-27. A brit diplomáciánál való fogadtatásról 1. Arday L. i. m. 102. 73