Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

háború alatt jelent meg gyakrabban, mint a harcoló monarchia erejének szimbóluma.

38 Feltehetően ennek a világháború alatt mozgósított képzetnek a továbbgondolása, hogy a területvédő propaganda képeslapjain a háborúban levert országot leláncolt, illetve megsebzett oroszlán jelképezi. Érdekességképp említem meg, hogy a megsebzett oroszlán konkrét ikonográfiái előképre vezethető vissza: az ókori Asszíria királyi palotájának egyik domborműve szolgáltatta a mintát.

3

9 Ugyanakkor a képeslappal egyidejűleg más ikonográfiái megfogalmazásban is feltűnt a megsebzett oroszlán ábrázolása, mint a legyőzött ország szimbóluma.

4

0 Mindezzel szemben kevésbé érthető, hogy a magyarságnak a századelőn oly divatos totemállata, a turul a területvédő propaganda grafikai eszközein alig fordult elő (11. kép).

4

1 A képeslapokon gyakran feltűnt az országra támadó ellenségek grafikai megfogalmazása. Ezek közül azok az érdekesebbek, amelyek az ellenségkép valamely általános toposzát (hidra, féreg, hiéna, holló) jelenítették meg (8., 43., 45., 44. kép).

4

2 Érdekes, hogy az oroszlán alakja két grafikán ellenségként is feltűnik: az egyiken a gladiátorként megszemélyesített országra támad (20. kép), a másikon cseh címerállatként ront Kassára (15. kép). Ez a probléma már a képeslapok ikonográfiái programjának a kérdésköréhez kapcsolódik. A képeslapok grafikáit ikonográfiailag vizsgálva azt láthattuk, hogy az ország, illetve a magyarság megjelenítésére a művészek különféle képzeteket, szimbólumokat, mint az ország területe, címere, Patrona Hungáriáé, harcos stb. alkalmaztak. Ezek az ábrázolások a leggyakrabban nem is önmagukban, hanem egymással, egymást erősítve igyekeztek kifejezni a propaganda érveit, illetve az országot ért csapásokat. Ez a tény azt mutatja, hogy az országnak, a magyarságnak nem volt olyan stabilan kialakult és megerősített szimbóluma a századelőn, amelyet hatásosan felhasználhatott volna a Nyugat felé.

43 A területvédő propaganda a kialakult helyzetben talált rá az ország területi ábrázolásának kifejező erejére. Ez az ábrázolás egyrészt lehetővé tette a különféle érvek képző38 L. Stiasny, F. Viribus Unitís 1914-15 plakettjét. (MNM) Éremtár ltsz.: 155A/1915.2.) 39 Barnett, R. D.: Assyrische Palastreliefs. Prága, [I960.] 71. kép. A 20. század elejére a régészeti feltárások következtében az ókori Asszíria is bekerült az európai civilizáció látómezejébe. Örökségéből elsősorban a birodalmi típusú államszervezetnek a sajátosságai ragadták meg a figyelmet, például Németországban. Az asszír impulzusnak egy másik hazai nyoma az 1. világháborúban elesett gyöngyösi zsidók hősi emlékművén látható, ahol ugyanez az oroszlán minden bizonnyal Júda oroszlánjaként jelenik meg. (L. A magyar hadviselt zsidók arany albuma. Szerk.: Hegedűs Márton. Bp., 1941. 245.) 40 L. I'ethey Gy. László plakettjét Horthy Miklós kormányzóvá választása alkalmából. A plakett főalakja egy lánccal körültekert, nyíllal megsebzett álló oroszlán. L. Huszár, Lajos-Procopius, Béla: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Bp., 1932. 3837. sz. 41 A Haranghy képeslapján szereplő grafika illusztrálta a Szózat 1919. november 16-i különszámának a címlapját is. 42 Az 1. világháborúban az ellenség hidraként való ábrázolása feltűnt a hazánkban működő neves éremművész Richard Adolf Zutt egyik érmén is. Szablya János: A „Kéve" művészegyesület hadiérme. Numizmatikai Közlöny 14. (1915) 55-57. 43 A nemzeti tudat kifejezésének kérdéséhez 1.: Monumentumok az első háborúból. A Műcsarnok és a Népművelési Intézet közös kiállításának tanulmánykötete. Bp., 1985.; A historizmus művészete Magyarországon. Szerk.: Zádor Anna. Bp., 1993. 70