Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

A Területvédő Liga egyik legkésőbbi képeslapja, amely a trianoni békeszerződés utáni országhatárokat a régi határok közé berajzolva ábrázolja, azt a kérdést intézi a franciákhoz, hogy vajon ők mit szólnának egy olyan békéhez, mint amit Magyarország kapott (51. kép). Ehhez hasonló grafikájú képeslappal más antant hatalmakat is megszólítottak, mint például az USA vagy Anglia, valamint olyan semleges országokat, mint Hollandia vagy Svédország. A képeslapok ikonográfiái vizsgálata azzal a legfontosabb eredménnyel jár, hogy az ország korábbi szokásos szimbólumaihoz képest - mint a címer, Patrona Hungáriáé vagy a magyar katona alakja -, a területvédő propagandában egy új motívum, a történeti Magyarország területének ábrázolása kapta a legnagyobb hangsúlyt. A dolgozatban közölt 51 képeslap közül 20 grafika fő motívuma az ország területének képe. Ehhez képest az ország címere a második leggyakoribb motívum a képeslapokon. A címer gyakran szerepel önmagában (39. kép), különböző kompozíciók részeként (40—42. kép), vagy csak valamely elemével (33. és 38. kép) összesen 14 képeslapon, amelyből 11-et mutatunk be. A magyarság ezeréves történetének jelképeként élt a századfordulón a magyar harcos alakja, hol a honfoglaló magyar vélt, vagy valós képében, hol a török elleni harcok vitéz katonájaként volt része a nemzeti tudatnak.

3

5 A magyarságot szimbo43. kép Arkay Lidi: Ne bántsd a magyart 44. kép Jöjjetek már! (Név nélkül) 35 A századelő elképzelt ősmagyar harcosaihoz 1. az 1911-es torinói világkiállítás magyar pavilonjának homlokzatát, valamint az 1. világháborús hadikölcsön-kötvényeket. 66