Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

Ezek mellett a Szózat megjelenésében is kibocsátottak olyan lapokat, amelyek még a Károlyi-korszakban készültek. Tábor János és Dankó Ödön grafikái (27. és 33. kép) egészen biztosan akkor készültek, mivel a Tanácsköztársaság alatt „kompromittálódott" két művész biztosan nem dolgozott az ellenforradalmi korszak számára. Az ifj. Weinwurm Antal és Társa cég által gyártott lapok (46-50. kép) valószínűleg a Liga legkésőbben kibocsátott sorozatai közé tartoznak, mivel azok Nyugat-Magyarország helyzetével foglalkoznak A lapok szórványosan előforduló nyomdai kezelései kevés információt nyújtanak. Az első külföldi postázást dokumentáló képeslapon a francia posta részéről 1920. március 3. szerepel, vagyis a Huszár-kormány hivatalos elismerését követő időpont (28. kép). A Liga képeslapjainak tartalmi vizsgálata további érdekességekkel szolgál. A grafikák nagy többsége nem a területi integritás melletti érveket illusztrálja, hanem a segítségkérés, az önerősítés, a szenvedések feletti siránkozás és az önsajnálat különféle kifejezéseit testesíti meg. A történeti érveket konkrétan mindössze három, a gazdasági és a politikai érveket pedig csak egy-egy ábrázolás közvetítette. A történeti érveket ábrázoló képeslapok egyaránt utalnak az ezeréves magyar államiságra és a nyugati civilizáció védelmében betöltött szerepre (23., 28., 29. kép). Az Unghváry-féle képeslap C23. kép) direktebb, a másik két grafika közvetettebb módon a Nyugat bűntudatának felkeltésére szolgált. A gazdasági érvet egy olyan grafika illusztrálja, amely a nyersanyagokban elszenvedett magyar veszteséget tárgyilagosan mutatja be a térkép segítségével (34. kép). A tartós béke lehetetlenségére utaló politikai érvet azonban egy olyan grafika mutatta fel, amely egyúttal - az átlőtt szívű galamb által - részvétet próbált meg Magyarország iránt kelteni (27. kép). Jóllehet a területvédő propaganda az ország érdekében felhozható érvekkel mind a nyomtatványok, mind a képeslapok révén voltaképpen a Nyugat segítségét kívánta megnyerni, mégis figyelemreméltó, hogy a képeslapok jó része a segítségkérés közvetlen kifejezéseivel élt. Az önsajnálatnak és a sajnáltatásnak a kifejezései sajátságos módon keverednek a magyarságot kitartásra buzdító, önbizalmát erősíteni igyekvő grafikákkal. Ez utóbbiak a területi integritás kérdése felől nézve éppen úgy a tehetetlenség kifejeződései, mint az előbbiek. A segítségkérés, a sajnáltatás és az önsajnálat képei (21-26. és 33. kép) közül is kitűnnek azok a képeslapok, amelyek Magyarország fájdalmát a krisztusi szenvedéssel vetették egybe (36-37. kép). Több kordokumentum igazolja, hogy ezzel az érzésükkel a művészek nem voltak egyedül, ők csak grafikai kifejezését adták sokak érzéseinek.

3

4 Az önbiztatás, a kitartásra való lelkesítés erőteljesebb ábrázolásai (38., 39., 40-41., 45., 46-50. kép) feltehetően 1920 reményvesztett hónapjaiban készülhettek. 34 Ehhez 1. Székesfehérvár törvényhatósági bizottságának határozatát, ahol a bolsevik uralom borzalmainak felidézése kapcsán hangzott el: „Végig szenvedte az erkölcsi süllyedés Golgota útját, amelynek folyamán üldözés, börtön és bitófa várt azokra, akik Magyarországon magyarnak merték vallani magukat!" (MOL К 26 ME 1919. t. 5059. sz.); Bács-Bodrog vármegye követének húsvéti üzenete a Délvidékre 1920 márciusában: „A meggyötört Hungária is végre lassan, de biztosan elérkezik kínos Kálváriájának minden stációjához, hogy kaján ellenségeinek párizsi méregpoharát fenékig kiürítse, mert tudjátok meg, hogy felszabadulására „nem jött el még az idejének sem teljessége"." 63