Folia historica 26
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész
a politikai, a kereskedelmi és a kulturális reklám terén, a képeslap ekkor nagyobbrészt csak a városok, falvak nevezetességeit, tereket, középületeket, szobrokat reklámozott a posta révén. 2 1' A politikai üzeneteket közvetítő grafikák a század elejétől egyre gyakrabban tűntek fel a képeslapokon is, például politikai választások, mozgalmak propagandájaként. 2 1 A szociáldemokraták számára gyakran készültek olyan grafikák, amelyek plakáton és képeslapon egyaránt megjelentek. 2 2 Az I. világháború alatt erőteljesen jelentkezett az igény különféle ideológiai és politikai tartalmak agitatív hatású képi megjelenítésére. Hadikölcsönök jegyzésétől kezdve különféle társadalmi akciókra való mozgósításig az alkalmazott grafika széles skálán jelent meg a propaganda eszközeként. A képeslap is akkor tört ki a városlátképek börtönéből. A hazai politikai képeslap 1918 előtti legszámottevőbb együttesét képezik a több ezerre menő világháborús lapok, valamint az a hasonló nagyságrendben készült anyag, amely a Habsburg-ház tagjait ábrázolja. Az I. világháború végén a képeslap mint műfaj készen állt arra, hogy a területvédő propaganda eszköze legyen. A propaganda képzőművészeti területén különösen azáltal nőtt meg a műfaj jelentősége, hogy a propaganda elsősorban külföldre irányult. A képeslapnak a külföldi terjesztése magától értetődőnek tűnt postai úton, míg a plakát külföldi megismertetése elé számos akadály gördült. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a területvédő propaganda számára több képeslap készült mint plakát. 23 Minden szervezetre, gyártóra vonatkozóan ugyan nem rendelkezem információval, de a fennmaradt muzeális anyag is ezt a feltevést igazolja. Ugyanakkor más oka is lehet annak, hogy a megmaradt képeslap grafikáját csak sokkal kisebb számban ismerjük plakátról is. A plakát műfaja számára bizonyos erősen részletező, bonyolultabb figurális grafika nem mindig alkalmas, míg a képeslapon jobban érvényesül a zsúfoltabb grafika, mert személője nincs kitéve annak, hogy csak esetlegesen, talán csak egyetlenegyszer találkozik vele. Akár a képeslap terjesztési lehetőségeit nézem, akár a megmaradt anyagot veszem figyelembe, mindenképpen a képeslapok grafikai anyagán keresztül célszerű megvizsgálni a propaganda képzőművészeti oldalát. A ránk maradt adatok és képeslapok segítségével is legfeljebb csak megbecsülni lehet az eredetileg elkészített és az utókor által értékelésre felhasználható anyag arányát. A legtöbb adat a Területvédő Liga levelezőlapjaira vonatkozik: eszerint csak a liga 71 féle lapot bocsátott ki. 2 4 Ebből az anyagból 31 képet közöl a tanulmány. Az Országos Propaganda Bizottság levelezőlapjaira vonatkozó adatot egy a Tanácsköztársaság után 20 100 éves a magyar plakát. A műcsarnok centenáriumi kiállításának a katalógusa. Szerk.: Néray Katalin. Bp., 1987.; Erős László: A képeslapok könyve. Bukarest, 1985.; Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története. Miskolc, 1994. 21 Országgyűlési választások Magyarországon 1848-1990. A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításának a vezetője. Szerk.: Ihász István. Bp., 1990. L. a 14., 23., 24., 40., 41. számú képet. 22 Biró Mihály 1886-1948. Plakátok. Kiállítási katalógus. Szerk.: Denscher, Bernhard-Zoit, Helge. Bp.-Bécs, 1986.34-36. 23 L. a Területvédő Liga 1920. évi működéséről szóló jelentést. (MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 1488. sz.) 24 Uo. 43