Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

1919 elején az elkészült és születő félben levő propaganda röpiratok listáján a politikai, nemzetiségi, gazdasági, vallási és művészeti-tudományos érvek szerinti csoportokban gyakran ugyanaz a munka több helyen is szerepelt.

4 A feldolgozott anyagok alapján a következő csoportosításban vélem legcélszerűbben ismertetni a külföld felvilágosításért folytatott propaganda érveket: történeti, kulturális, nemzetiségi, földrajzi, gazdasági és politikai. A történeti érvek legáltalánosabb, leginkább magától értetődő állítása az volt, hogy a magyarság ezer esztendeje államot alapított a Kárpát-medencében, amely a nyugati civilizációhoz csatlakozva töretlenül fennállt. Nemcsak az idegen nyelvű röpiratok, de a kormányhoz érkezett feliratok, kiáltványok alapvetően erre az érvre hivatkoztak.

5 Az itt élő nemzetiségek később érkeztek a Kárpát-medencébe, vagyis az államalkotó magyarsághoz képest csak befogadottak. A nemzetiségek betelepülésének átfogó történeti bizonyítását elsősorban Kovács Alajos, Domanovszky Sándor és Jancsó Benedek munkái végezték el. Egyes részletkérdésekről gyakran kisebb tanulmányok készültek. Pozsony kapcsán például arra a cseh érvre, miszerint a város Szlovákia történeti fővárosa lett volna, Marczali Henrik vetette papírra a cáfolat történelmi adatait.

6 A történeti érvek következő látványosan hangoztatott állítása Magyarországot, mint Európa védőbástyáját tüntette fel, és mint afféle korábban kiállított váltót lobogtatta a Nyugat felé. Természetesen a többi történeti érvhez hasonlóan ennek is megvolt a valóságalapja. Az ország szerepét a kereszténység védelmében például a pápa úgy honorálta Mária Terézia korában, hogy a magyar uralkodót az apostoli királyi címmel ruházta fel, amit királyaink 1918-ig viseltek.

7 Megjegyzésre érdemes, hogy más ország is igényt tartott az európai civilizáció védelmének történeti szerepére, mint Románia vagy Oroszország.

8 A történeti érvek közé kell sorolni azokat a hivatkozásokat is, amelyek az Ausztriával való közjogi viszonyból eredt magyar hátrányokat magyarázta. Emellett felmerültek a különféle propagandaanyagokban azok a történeti adatok is, amelyek a magyar politikusok pozitív tetteire utaltak, mint például Kossuth függetlenségi politikája, vagy az, hogy 1871-ben a porosz-francia háború kapcsán a Franciaországtól elcsatolt Elzász-Lotharingia miatt tiltakozó hangok hallatszottak el a magyar parlamentben.

9 Természetesen ide sorolandók azok - a propagandában gyakran felbukkanó - utalások (1. Ludwigh Ernő angol nyelvű röpiratát), amelyek a világháború előidézésének magyar felelősségét igyekeztek cáfolni. Végezetül történeti szempontból érvel Pivány Jenő tanulmánya is, amely 4 MOL К 67 KM 114.1.1379. sz. (Tanulmányok a propagandáról) 5 L. Szepesbéla város határozatát 1918. november 9-ről (MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 5343. sz.), és a pécsi Nemzeti Tanács kiáltványát 1918. december 3-ról. (MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 6624. sz.) 6 MOL К 66 KM Sajtó és kulturális osztály 424-425. sz. 7 XIII. Kelemen pápa 1758-ban bocsátotta ki brévéjét az apostoli királyi cím adományozásáról a magyar, a portugál és a spanyol király részére. 8 Aromán felfogáshoz Ibraileanu, Garabet: A nyugati kultúra bevezetésének szakaszai a 19. század előtt. In: Román eszmetörténet 1866-1945: önismeret és modernizáció a román gondolkodásban. Bp., 1994. Vál. és az utószót írta: Pászka Imre. Az orosz felfogáshoz: Puskin levele Csadajevhez. In: Puskin, Alekszandr: Levelek. Bp., 1980. 298. 9 Uj Nemzedék 1920. július 14. 3. 38