Folia historica 26

I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

A múzeum története 1943-ig Az Emlékmúzeumot Szalay Imre megbízásából Isoz Kálmán kezelte 1914. augusztusi bevonulásáig, ezt követően e munkakört a másod titkár végezte.

12

1 A háború alatt a korábban már ismertetett módon - a lehetőségekhez képest ugyan folyamatosan bővült a gyűjtemény,

12

2 azonban az ezt követő politikai változások hatására, az udvartartási hozzájárulás elmaradásának következményeként lényegében a működési költségeket is alig tudták fedezni a rendelkezésükre álló javadalomból.

12

3 Szerencsének tekinthető, hogy a forradalmak során a múzeum nem szenvedett károsodást. A háborút követően először csak a kormányzó, Horthy Miklós és meghívottai, illetve külföldi megbízottak és magas rangú katonai vezetők számára nyitották meg a gyűjteményt.

12

4 1922-ben a királyi palota látogathatóvá tételével

12

5 - melyet azonban csak vezetés mellett lehetett megtekinteni - az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a korábbi nyitvatartási idővel ismételten megnyílt.

12

6 Egyes források szerint új helyszínen,

12

7 a Királyi Vár Múzeuma mellett rendezték be ismét,

12

8 a jelenlegi D épületszárny Dunára néző földszinti helységeiben.

12

9 A döntést valószínűleg az indokolta,

13

0 hogy a Horthy-korszakban az államigazgatással és a kormányzói családdal kapcsolatos események a mai F épületbe helyeződtek át,

13

1 mert itt kaptak helyet a magánlakosztályok, a Kormányzóság hivatali helységei, 121 Isoz Kálmán jelentése a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának (Budapest, 1940. június 25.) MOL Miniszterelnökség Országos Magyar Gyűjteményegyetem MNM Tanácsának iratai (továbbiakban К 726) К 726-1940-150. 50. csom. fol. 2. 122 Jelentés, 1913-1923. i. m. 69-70. 123 MOL К 726-1940-150. 50. csom. fol. 2. 124 Jelentés, 1913-1923. i. m. 69. „Maga a királyi palota két hatalmas szárnyra oszlik: a dunai oldalon futó impozáns palotasorra /...], továbbá a nyugat felé néző krisztinavárosi szárnyra. Az utóbbi rész ez idő szerint nincs nyitva a közönség számára, mert azt a kormányzói lakosztály és hivatalok foglalják le." Királyi Palota Budapesten. Bp., é.n. 13. 125 Jelentés, 1913-1923. i. m. 69. 126 Helyén valószínűleg szárnysegédi szobák lettek kialakítva. MOL Államfői Hivatalok Levéltára, Várkapitányság К 24 (továbbiakban К 24) 1. csom. 16/1941. fol. 696-699. 127 Az iratanyag töredékességéből következően a kutatás jelenlegi állása szerint még nem lehet bizonyosan megállapítani, hogy valóban megvalósult volna az Intézmény áthelyezése, vagy csak terv szintjén vetődött fel. 128 Az Udvarnagyi Hivatallal történt megegyezés következtében. (MOL К 726-1940-150. 50. csom. fol. 2.) 129 Kókay György: Dokumentumok a Budai Vár 1945. évi ostromáról. Tanulmányok Budapest Múltjából 26.(1997) 247. 130 A kérdés tisztázása további kutatásokat igényel. 131 A monarchia idején a Palota reprezentációs helyszínként való használatához lásd: Vér Eszter Virág: Udvari reprezentáció a Budai Királyi Palotában (1867-1916.). Az udvari bálok és fogadások. In.: Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok a 19-20. század történelméből. Főszerk.: Gergely Jenő. Bp., 2009. 92-114. 23