Folia historica 26

I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

geinek fedezésére az uralkodó udvartartására fordított pénzből kell évi meghatározott összeget kiutalni,

8

9 a fölöslegből pedig a múzeum céljait szolgáló alapot létesíteni. A magyarországi udvarnagy feladatkörébe utalta a helyiségek karbantartását, a javadalmazás felhasználásának ellenőrzését, illetve a múzeumi látogatási rend szabályozását.

9

0 A múzeum gyűjtőkörét a következőképp jelölte ki: „...felveendők a jövőben is azon felajánlandó tárgyak, melyek Istenben nyugvó Nőmhöz valamely vonatkozásban állottak és melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter az átvételre alkalmasnak talál."

9

1 Az intézmény 3 nagyobb gyűjteményi egységből állt, mely további részekre tagolódott. A három nagy csoportot a metszet-, az érem és a nyomtatványgyűjtemény alkotta, lévén a múzeum egyik fő feladataként szerepelt, hogy lehetőség szerint teljességre törekedve kell összegyűjteni a királynéról készült ábrázolásokat

9

2 és a nyomatásban róla megjelent írásokat.

9

3 Ezeket, mintegy kutatószolgálatot is működtetve, a kutatók számára is hozzáférhetővé tervezték tenni.

9

4 Ennek megvalósítására Ferenc József külön pénzösszeget ajánlott fel,

9

5 melyből biztosítható volt a lefektetett gyűjtőköri elveket követve a korábban összegyűjtött anyag további kiegészítése.

9

6 Ekkor rendelte el a múzeumot alkotó két terem melletti helyiségek átengedését is, így 1908 második felében még egy terem és egy előszoba került múzeumi használatba a harmadik gyűjteményegység elhelyezésére.

9

7 A gyűjtemény gyarapodása 1918-ig Az Emlékmúzeum megnyitását követően, a korábban már ismertetett módon, meghatározták az intézmény gyűjtőkörét is: „boldogult Királynénknak életében a sokszorosító művészetek útján készült arczképei, valamint olaj- s vízfestményei és a grafikai művészet egyéb ágaiban előállított arczképei, továbbá mindamaz érmek, a melyek megdicsőült Királynénkat akár képben, akár írásban megörökítik, végül a királynéra vonatkozó irodalom termékei összegyűjtessenek."

9

9 E meghatározott törekvések szinkronban álltak a muzeológia ekkorra már kiforrott gyűjteményi szerepkörében megjelenő alapelvekkel, melyeket Szalay külön is ismertetett egyik munkájában: „A múzeumok tehát manapság nemcsak a tudományágakat fejlesztik s ápolják a hazafias érzést, hanem a közvagyonosodás előmozdításában is fontos ténye89 A civillista felhasználásának lehetőségeihez 1.: Galántai józsef: A Habsburg-Monarchia alkonya. Osztrák-Magyar Dualizmus 1867-1918. Bp., 1985. 91-94. 90 A múzeum télen 9-12.30 és 15-16 óráig, nyáron 16.30-ig, míg vasárnap és ünnepnapokon 9-12.30-ig volt nyitva. Közli: Pesti Hirlap 1908. január 17. 9. 91 Budapesti Közlöny 1907. november 17. Nr. 263.1. 92 Festmény, rajz, metszet, karc, szobor, érem, plakett stb. 93 Könyvek, füzetek, hírlapok, nyomtatványok, kották stb. 94 Jelentés 1908. i. m. 124. 95 Első látogatása során 1908. szeptember 25-én. 96 Jelentés 1908. i. m. 124. 97 Jelentés, 1909. i. m. 128. 98 Szalay I. Az Erzsébet Királyné i. m. 1911. 3. 20