Folia historica 26

III. Műhely - Tamás Edit: II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, Sárospatakon

magyar katonaság jelenlétét és Hollandia, Anglia, Svéd-, Porosz-, Lengyelország, Velence garanciáját jelölte meg feltételként. A konföderációhoz csatlakozó erdélyi rendek 1706 márciusában küldtek követeket Nagyszombatba. Június 30-án Rákóczi személyesen tárgyalt a császár képviselőjével. Mindezek a találkozások nem tudták közelebb hozni a felek céljait, és végül az Erdélyi Fejedelemség kérdése miatt zátonyra futottak. Az udvar nagy propagandával Rákóczit okolta a sikertelenségért. Az 1707. május 31.-június 18. között ülésezett ónodi országgyűlés kedvelt témája a képzőművészeknek. Than Mór, Dudits Andor, Madarász Viktor is megörökítette. Legtöbbször II. Rákóczi Ferenc országgyűlésre történő bevonulását festették meg. Többen feldolgozták a nemesi sérelmekből kirobbant vitában felkoncolt Turóc megyei Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf történetét. Az ónodi országgyűlésen hozott törvények közül a legismertebb a Habsburg-ház trónfosztásáról szól. Emellett olyan jelentős kérdésekről is szóltak, mint a kuruc sereg hadiszabályzata, a rézpénz leértékelése, az ítélőtábla létrehozása, vagy az adózás reformja. Becikkelyezték Gönc mezőváros hajdúkiváltságát. Az erdélyi fejedelmi hagyományokra támaszkodó II. Rákóczi Ferenc Erdély címerét s benne szívpajzsként saját címerét választotta államcímerül. Kétsoros körirata értelmében egyszerre erdélyi és vezérlő fejedelmi. 1705 októberében jelenik meg először az iratokon. Az év végén tűnik fel hasonló, kisebb párja, kisebb betűkkel és további rövidítésekkel, mely átmérője alapján a középpecsétnek felel meg. A Gazdasági Tanácsot a gazdasági ügyek irányítására 1705-ben a szécsényi országgyűlésen hozták létre. 1707-ben a fejedelem rendeletére két adminisztrációt állítottak fel Eperjesen, illetve a Dunántúlon. Pecsétnyomójukon a Rákóczi címer ovális pajzsban, önmagában áll. Herceg Esterházy Pál nádor 1708 januárjában levélben hívta meg Rákóczit február 29-re, a király által összehívott pozsonyi országgyűlésre. Rákóczi válaszában elutasította az országgyűlésen való részvételt. Augusztus 3-án Rákóczi és Siegbert Heister tábornagy csatát vívott Trencsénnél. A kurucok súlyos vereséget szenvedtek. A csatában a fejedelem is megsebesült. Két nap múlva Rákóczi Bercsényinek írott levelében arról szólt, hogy a trencséni csatavesztés után eloszlott hadak összpontosításával meg akarja akadályozni az ellenség további előretörését. Ezért utasítást adott arra, hogy Bercsényi a vármegyéket szólítsa fegyverbe és a parancs szerint vonuljanak táborba. Október utolsó napjaiban Rákóczi országgyűlést hirdetett a Zemplén megyei Tállyára november 22-ére. A fejedelmi meghívólevél szerint az országgyűlés témája a „haza megmaradását" és a kuruc hadsereg megerősítését szolgáló kérdések megtárgyalása lesz. November 19-én a fejedelem Sárospatakra tette át az országgyűlés helyszínét. Beniczky Gáspár 1707 és 1712 között Rákóczi magántitkára volt. A naplója (Diárium) is munkakörével áll szoros kapcsolatban. Miután szinte állandóan a fejedelem környezetében tartózkodott, 1707. május 24-től 1710. február 28-ig feljegyezte annak napi eseményeit: tárgyalásait, utazásait, az ónodi és sárospataki országgyűlést, a szenátusi üléseket. A Zempléni Levéltárban fennmaradt az országgyűlésre érkezettek ellátásáról készült kimutatás. A közeli Olaszliszkának Bercsényi Miklós udvartartását kellett ellátnia. A mezőváros lakosai erre hivatkoztak Zemplén vármegyéhez írt folyamodványukban, amikor kérték terheik mérséklését, mivel „Nemes Országunk mostani Pataki Gyűlése alkalmatosságával" erejük felett lettek megterhelve. 176