Folia historica 26

III. Műhely - Tamás Edit: A reneszánsz másodvirágzása a Perényiek és a Rákócziak korában

Az ország északkeleti területe a 16. század közepére egyértelműen a reformáció mellé állt. A reformáció révén született meg az első teljes magyar bibliafordítás Károli Gáspár munkája nyomán. Az 1590-ben Vizsolyban megjelent Biblia támogatója egy felemelkedő református család tagja, Rákóczi Zsigmond volt. A Rákócziak a mohácsi csata után kialakuló török elleni végvári harcokban emelkedtek fel, szereztek nevet és vagyont. Zsigmond a tizenöt éves háború (1591-1606) első felében emelkedett ki vitézi tetteivel. Megszerezte Szerencset, Tarcalt; a makovicai és a sárosi uradalmat. A hegyaljai szőlőtermelés, borkereskedelem meghatározó személyisége lett. 1588-ban bárói címet kapott. A Bocskai-szabadságharc idején Rákóczi Zsigmond Erdély gubernátora, majd fejedelme. 1608-ban temetésekor udvari prédikátora, Miskolczi Csulyak István így emlékezett rá: „O adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet." Fia, I. Rákóczi György (1593-1648) Borsod vármegyei főispán, 1616-ban kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával (1600-1660), s szerezte meg Sárospatakot és a jelentős Lorántffy-örökséget. A Lorántffy-Rákóczi birtokok egyesülésével hatalmas birtokegyüttes jött létre egy országrésznyi területen. A házasság után Patak a Rákóczi birtokok központja lett, politikai központ, mely országos jelentőségű kulturális, művészeti kisugárzással bírt. Az 1640-es években nagyszabású palotaépítkezések zajlottak Patakon: A fejedelmi fogadószoba, a bokályos-ház 1642-ben készült; gránátalmás, virágos falicsempéit Törökországból hozatták. Az 1643-ban kialakított déli, Lorántffy-palotaszárny emeleti termei között találjuk a Lorántffy-címeres zárterkélyes hálószobát. Az erdélyi udvarházak mintájára készült udvari loggia 1646-ban épült. 1656-ban már az özvegy fejedelemasszony emeltetett egy szintet a Vörös-toronyra az ágyúállások számára és fedette le vörösfenyő zsindelyes sátortetővel. A 17. század egyik nevezetes kertje volt Lorántffy Zsuzsanna sárospataki Gombos-kertje. Füge, gránátalma, tulipán, rozmaring, liliom pompáztak benne. I. Rákóczi György és felesége a legnagyobb patrónusként támogatta a református egyházat, az iskoláztatást és a könyvnyomtatást. Szerzők sora ajánlotta nekik műveit. Lorántffy Zsuzsanna és kisebbik fia, Zsigmond az oktatás színvonalát emelendő a kor legkiválóbb pedagógusát, Comeniust hívta meg Patakra (1650-1654). Comenius ideérkeztekor Patakon nyomdát alapítottak. Rákóczi 1644-ben a protestáns vallás védelmében kapcsolódott be az egész Európát megmozgató harmincéves háborúba (1618-1648). Az európai hatalmak, mint szövetségest befogadták Erdélyt, ezt jelzi I. Rákóczi György kisebbik fiának Zsigmondnak házassága is (1651). Felesége az európai szellemi és politikai központnak számító Hollandiából érkezett: Pfalzi Henrietta. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban Sárospatakon hunyt el; az itteni vártemplomba temették. Halála egy korszak határa is a városban, a késő reneszánsz lezárásáé. 160