Folia historica 26

I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

lent miniszterek részvételével.

5

2 A program a szertartások rendjét követve a királyi várkápolnában celebrált misével vette kezdetét. Apponyi Albert szakminiszter üdvözlő szavai után Kontler apátplébános szentelte fel a múzeum helyiségeit, melyeket ismételten Szalay Imre kalauzolásával tekinthettek meg a társadalmi elit köréből „verbuválódott" megjelentek.

5

3 Anagyközönség számára azonban csak a délutáni órákban nyitották meg a termeket, ennek ellenére már az első nyitvatartási napon 550 látogatót regisztráltak.

5

4 A látogatói nyilvántartások megerősítik azon felvetésünket, hogy a szélesebb nagyközönség körében valóban nagy társadalmi érdeklődés kísérte az intézmény létrejöttét. Ez egyúttal Erzsébet alakjának töretlen népszerűségét is jelzi, még 10 évvel halálát követően is. Az Emlékmúzeum célját - a királynét övező kultusszal összhangban - a múzeum igazgatója, Szalay Imre fogalmazta meg, leképezve magától értetődően a korszak uralkodó ideológiáját is, vagyis megkonstruálva a Magyarországot mindenekfelett szerető királyné képét, mely politikailag is mindvégig hasznosíthatónak bizonyult: „látogatóink pedig vigyék magukkal a változatlan kegyelet és hazafiúi hálaérzet kiolthatatlan emlékét az iránt, a ki Királyunk magasztos szavai szerint is «a nemzethez annyi szeretettel viseltetett»."

5

5 Ferenc József a megnyitót követő első magyarországi uralkodói látogatása során, 1908. szeptember 25-én tekintette meg a kiállítást, gróf Paar szárnysegéd, báró Bron hadsegéd és Roth várkapitány társaságában, megelégedését fejezve ki az őket kísérő Szalay Imrének.

5

6 Ezt követően több alkalommal is előfordult, hogy magas rangú, prominens vendégek, így 1908-ban Alfonz spanyol király és felesége vagy Krisztina spanyol anyakirályné, valamint Fülöp bolgár cár és felesége, budapesti hivatalos tartózkodásuk során felkeresték a gyűjteményt.

5

7 A kiállítás egységei A korszak muzeológiai gyakorlatának megfelelően tartalmi zsúfoltság és teljességre való törekvés jellemezte az emlékmúzeum kiállítását, melynek fő rendezési elve az intézmény nevében is megfogalmazódott. Előre meghatározott szándékaik szerint Erzsébetet kifejezetten magyar királynéi mivoltában jelenítették meg, ezen belül is külön, kiemelt hangsúlyt helyezve a magyarok és a királyné szinte egyedülálló kapcsolatának bemutatására. A tárgyszimbolika révén sikerült bemutatniuk magyar mítoszának legfőbb alkotóelemeit. A gondos, minden célnak megfelelő szelekcióval biztosították egyidejűleg a „legjobb magyar királyné"-kép továbbélését is, melynek hatását az eredeti tárgyak által 52 Pesti Hirlap 1908. január. 15. 8. 53 Pesti Hirlap 1908. január 16.12. 54 Az érdeklődés a megnyitást követő fél évben sem csökkent, a látogatószám egy hónap után 21 600 fő volt. Havi bontásban januárban 11 363 fő, míg februárban 12 473-an, márciusban 19 576-an, augusztusban pedig 21 247-en keresték fel az intézményt. (Jelentés 1908. 123.; Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Muzeumi és könyvtári értesítő 2. (1908) 7.) 55 Szalay I. Az Erzsébet királyné i. m. 1911.16. Kiemelés az eredetiben. 56 Jelentés 1908. i. m. 123-124. 57 Uo. 124. 12