Folia historica 26

II. Közlemények - Szvitek Róbert József: Címeres iratok a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori dokumentumgyűjteményében

A könyv formátumú nemességadományok közül a legkorábbi darabunk 1762-ből való. Ebből az időszakból nemcsak nemességet adományozó iratokkal rendelkezünk, hanem számos rangemelő irattal is. A címereslevelek harmadik diplomatikai korszakából

9 nemcsak magyar, hanem Ybl Miklós lovagi oklevele révén német nyelvű dokumentum is gazdagítja a gyűjteményt. Az időrendben közreadott dokumentumok ismertetésekor az alábbi szerkezetet választottuk: Az adományozott személy nevét címként kiemeltük, amelyet az irat leltári száma követ. A leírás az adományozó uralkodó nevével, a kibocsátás helyével és idejével kezdődik, majd a megadományozott érdemeivel, az adomány tárgyával - nemesség, címer, névváltoztatás vagy rangemelés - és az adományban részesülők neveinek felsorolásával folytatódik. Az adományozottak neveit a mai helyesírás szerint közöljük, zárójelben tüntetjük fel, ha az adományban ettől eltérő névváltozatot találunk. Ezt követi az irat méretének és a pecsét állapotának ismertetése, valamint, hogy bejegyezték-e a Királyi Könyvekbe, illetve található-e az adománylevélen kihirdetési záradék és ennek mi a tartalma. Ez után a címer leírását közöljük a pajzs, a sisak, a sisakdísz, a sisaktakarók és pajzstartók sorrendjében. Az ismertetést - amennyiben találtunk adatokat az adományozottakról és családjukról fellelhető életrajzi adatokkal zárjuk. Címerkérő folyamodvány Ekker Lukács címerkérő folyamodványa (1. kép) Ltsz.: Udgy. 1962.7. Ekker Lukács pergamenre írt kérvénye, melyben ősei és saját hűséges szolgálatára hivatkozva címert és nemességet kér magának, feleségének Radin Annának, fiainak, Lukácsnak, Tóbiásnak és Illésnek, lányainak, Annának és Máriának, testvérének Ekker Osvaldnak, és annak gyermekeinek, Andrásnak, Erzsébetnek és Annának. A kérvény 318x211 mm nagyságú, bal alsó sarkában található a megrajzolt címer, jobb alsó részén a címerkérő aláírása. A folyamodványnak nincs dátuma, hanem a szokásoknak megfelelően a kancellária által rávezetett dátum található az iraton, amely egyben a címereslevél kiállításának kelte is: Prága, 1593. január 19. Aláírta Tiburcius Himmelreich kancelláriai titkár. A nemességre a királyi helytartó, Fejérkövi István nyitrai püspök

1

0 ajánlotta. A címerképen a pántos sisak két tollvonással át van húzva, ennek ellenére melléírták: Sit aperta. (Nyílt legyen, ti. a sisak) Címer: csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében balharánt arany pólyában három vörös rózsa. Sisak: jobbra forduló koronás pántos sisak. Sisakdísz: balra arany kékkel vágott, jobbra kék arannyal vágott szarv alakú kürt (buccina). A kürtök között, és végein egy-egy vörös rózsa. Sisaktakarók: kék-arany. Az adományozottak közül a kérelmező fiáról Lukácsról rendelkezünk bővebb életrajzi adatokkal. Királyiakéi Ekker Lukács (1582-1643) 1598 körül állt királyi szolgálatba. A Bocskai felkelés alkalmával 12 hónapot fogságban töltött Kassán királyhűsége miatt. 9 A korszakot az első magyar nyelvű címereslevél (1845) megjelenésétől számítjuk. 10 Commendatur a domino Locumtenenti Maiestatis Vestrae Sacratissimae. 121