Folia historica 26

II. Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Gottfried Bernhard Gőz Mária Terézia képmása

jutalmazás szimbóluma. Min­den részlet összhangban van a metszet címével: MARLíí THERESIA REGIN/E SV/E CLEMENTISSIM/E, ez a cím őlegkegyelmesebbségére utal. A posztamentumon közé­pen olvasható: HUNGARIA DEVOTISSIMA. Ez a két ki­fejezés a leghűségesebb Ma­gyarországot jelenti, amely 1741. szeptember 11-én nyil­vánult meg, amikor a magyar rendek „életüket és vérüket" ajánlották a királynőnek. Má­ria Terézia könyöke mögött meghúzódik a cseh királyi korona is, mely datálja a met­szetet, ugyanis 1743. május 12-én koronázták Prágában. A befejező motívumnál tűnik fel a mester szignatúrája: G. B. Gőz Cath. exc. A.V. A lap bal sarkában: C. P. S. С. M. jelzés G. B. Göz mesteri kiadóját minősíti, amely a Császári Ki­rályi Felség kiváltságát jelenti számára. Mária Terézia 1778-ban vejének, Albertnek Magyar­ország helytartójának így ír levelében: „... mindig sze­rettem a magyar nemzetet, mert ez a mi közös boldog­ságunk alapja (...) Jó ma­gyar vagyok hálával teli a szívem e nemzet iránt..." 10 így csak az nyilatkozhatott, aki tudatában volt annak, hogy Anjou felmenői által ő is az Árpádok leszármazottja. E ténynek beszédes bizonyí­téka az Apostoli Király cím és jog megszerzése valamint a Szent István-rend megalapítá­sa, melynek nagykeresztjét haláláig egyetlen ékszerként viselte. 2. kép Gottfried Bernhard Göz: Magyar huszár teljes d íszben. Részlet a Mária Terézia Magyarország uralkodója című képből. 1743. Papír, rézmetszet. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok 10 Marczali Henrik: Mária Terézia, 1711-1780. Bp., 1891. 233-236. 116

Next

/
Thumbnails
Contents