Folia historica 26

I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

ikkal, hanem tanácsaikkal is folyamatosan segítették a kiállítás megfelelő kialakítását. Ebből külön kiemelkedik Ferenczy Ida tevékenysége, aki az Erzsébet szolgálatában eltöltött idő során a királyné ajándékaiból felhalmozott személyes (emlék)tárgyak közül ajánlott fel számos darabot.

3

1 Ennek eredményeként a kiállítandó anyag közel 100 arcképpel, szoborral, kézirattal és a királyné egyéb használati tárgyaival gyarapodott. A múzeum „legértekesebb" darabját, Erzsébet merényletkor viselt öltözékét

3

2 szintén egyik udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Ugyanakkor a magánszemélyek adományai is jelentős tételt képviseltek a gyarapodás során. 3

3 A múzeum berendezése, a kiállítás kialakítása Ferenc József a létrejövő intézmény részére a budavári királyi palotának a Szent Korona őrzését szolgáló helyisége melletti termeit ajánlotta fel.

3

4 A helyiségekben, melyek a palota mai F épületének északi szárnyában helyezkedtek el, korábban az ún. régi építési iroda működött. A múzeum kialakításakor a termeket a látogatók számára új, a palota többi helyiségétől izolált útvonalon tették megközelíthetővé,

3

5 a kiállításhoz az „Oroszlános-kapu jobb oldali gyalogátjárójának árkádja alatt [...] tölgyfaajtó mögött induló márvány Erzsébet-lépcsőn lehetett feljutni".

3

6 A helyiségek múzeumi célokra való átalakításával,

3

7 és az ehhez szükséges berendezések elkészítésével Hauszmann Alajost bízták meg. A tervek kidolgozása Ferenczy Ida elképzeléseit követve és a későbbiekben is személyes felügyelete alatt ment végbe az uralkodó instrukcióinak megfelelően. Az egyik szobát a királyné várbéli dolgozószobája alapján enteriőrnek rendezték be,

3

8 (1. kép) míg a másik teremben emléktárgyai nyertek elhelyezést. 31 A részletekhez lásd a katalógus leíró lajstromát: Szalay I. Az Erzsébet Királyné i. m. 1911. 19-73. 32 A ruhaderék alatt viselt ingnek, melyen látszanak a szúrás és a vér nyomai, lánya, Mária Valéria gótikus ereklyetartót csináltatott, melyet saját házi kápolnájukban helyeztek el Wallseeben. (Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 1878-1899. Vál. és sajtó alá rend.: Schad, Martha-Schad, Horst. Bp., 2001. 329. (1899. április 16.)) 33 Az adományozók névsorát közli: Szalay I. Az Erzsébet Királyné i. m. 1911. 86-87. 34 A Palota Ferenc József korabeli történetének részletes ismertetéséhez lásd: Czagány István: A Budavári Palota és a Szent György téri épületek. Bp., 1966. 76-101.; Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) 241-266. 35 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL), Bécsi Levéltárakból kiszolgáltatott iratok, Burghauptmannschaft Budapest (továbbiakban 1 37.) 3. csom. 206/1908. fol. 246. 36 Szarka ]ózsefné: A Budavári Palotában születtem. Visszaemlékezéseim a XX. századra. Bp., 2006. 63. 37 A palota átépítésekor e helységeket a tervezett magyar udvari kincstár céljaira alakították ki, a terv az udvari körök ellenállásán bukott meg. (Hauszmann Alajos naplója: építész a századfordulón. Összeáll, és jegyzetekkel ellátta: Seidl Ambrus. Bp., 1997. 87.) 38 1907. október 15-20. között került berendezésre. 9