Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix: A Magyar Nemzeti Múzeum tevékenyége az 1956-os forradalom emlékévében

Cs. Lengyel Beatrix A Magyar Nemzeti Múzeum tevékenysége az 1956-os forradalom emlékévében Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának esztendejét, 2006-ot a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programjáról szóló 1 127/2003. (XII. 17.) számú kormányhatározata az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította. Az 1956-os Emlékév programjairól az 1103/2005. évi (X. 27.) kormányhatározat rendelkezett. Ennek 2. számú melléklete, az állami ünnepségek és kültéri megemlékezések mellett külön pontban említette a beltéri kiállítások készítését, amelynek szakértői között sorolta fel a Magyar Nemzeti Múzeumot is. Ugyanitt kiemelt fontosságúként jelölték meg a külképviseletek és magyar intézetek külföldi megemlékezéseit a forradalom évfordulójáról, továbbá a 2006-ban megrendezésre kerülő németországi magyar évad egyik alappillérének nyilvánították az ottani 1956-os megemlékezések szervezését. Ez a melléklet ugyancsak kiemelt feladatként jelölte meg a szakkiadványok és brosúrák készítésének támogatását pályázati úton. Alapvetően ezek a kormányhatározatok, valamint a mellékletekben konkrétan megfogalmazott lehetőségek és feladatok határozták meg a Magyar Nemzeti Múzeumnak az évfordulóval kapcsolatos lehetséges és szükséges tevékenységét. A kereteket megszabó legfelsőbb szintű döntések mellett a hazai kiélezett politikai viszonyok befolyásolták, nehezítették napi munkánkat. Meg kell állapítanunk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a korrekt tájékoztatás és információszolgáltatás, a történettudomány által feltárt adatok közvetítésének útjáról nem tért le, s mondhatjuk, hogy továbbra is megőrizte azt a társadalmi bizalmat, amely két évszázada övezi tevékenységét. Ezzel a tapasztalattal a hátunk mögött megtaláltuk azokat az ösvényeket, megoldásokat, amelyek a konszenzus útjai. Emlékévi gyűjtőmunkánk, kutatószolgálati, tájékoztatási tevékenységünk, kiállításaink, kiadványaink elismerést vívtak ki, s az esetleges bíráló megjegyzések leginkább az adott közhangulatot, a körülményeket jellemezték, nem a mi teljesítményünket. Alapvető szakmai írások, kiadványok születtek, fontos előadásokat tartottak kollégáink, s oral history gyűjtéseiken a forradalom eseménytörténetének számos fontos momentumára derítettek fényt. Gyűjteményeink értékes és jól dokumentált műtárgyakkal gyarapodtak. A hol élőbb, hol lanyhább társadalmi kapcsolataink a gyűjtés során mind az adományozókkal, eladókkal, mind a sajtó munkatársaival megélénkült. Mindemellett a Magyar Nemzeti Múzeum a megfelelő intenzitással végezte hagyományos tevékenységét. Több, az emlékévhez nem kapcsolódó kiállítást is rendeztünk, s a kiemelten kezelt gyűjtésen kívül természetesen más táraink is gyarapodtak, folytattuk a megkezdett ásatásokat: vagyis a múzeum teljesítette szokásos feladatait. Az alábbiakban a múzeumi alaptevékenységek köré csoportosítva vázoljuk fel azt a sokrétű munkát, amelyet munkatársaink az 1956-os emlékév jegyében végeztek. Első két alaptevékenységünk: gyűjtés, rendszerezés és feldolgozás Az 1956-os forradalom idején az Országos Széchényi Könyvtár - amely akkor még Múzeum körúti épületünkben működött - felhívást jelentetett meg, amelyben kérte az ország lakosságát, hogy feljegyzéseiket, fényképeiket, a hozzájuk került nyomtatványokat juttassák el a könyvtárba, hogy azokat megőrizhessék az utókor számára. Tudomásunk szerint ez a fel5