Folia historica 25
II. Közlemények - Pallos Lajos: A Kossuth-címeres Tűzrendészeti Érem 1956-1957
címere, jóllehet nem egyezett az új hatalom birtokosainak eszmeiségével, 1957 nyaráig mégiscsak a forradalom címere maradt. A Tűzrendészeti Érem Kossuth-címeres változatáról az eddigi szakmunkák nem vettek tudomást. A Kádár-korszakban megjelent munkák esetében ez magától értetődő, hiszen a forradalom felemlcgetése, ahhoz bármilyen formában kapcsolódó emlékek, így a Kossuthcímeres dokumentumok, tárgyak felidézése tabunak számított, a nyomtatványokat például könyvtárak zárt anyagként kezelték. A rendszerváltás után készült szakmunkák sem tárgyalták részben azért, mert nem ismerték, részben pedig, mert hamisítványnak vagy eredeti alkotóelemekből utólag összeállított darabnak vélték. Ez utóbbi feltételezéseket könnyen elvethetjük, amennyiben közelebbről vesszük szemügyre a kérdést. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába 1971-ben került be a Tűzrendészeti Érem Kossuth-címeres változatának arany és ezüst fokozata egy tekintélyesebb kitüntetés és jelvénygyüjtemény részeként. Nehezen valószínűsíthető, hogy az 1957 és 1971 között eltelt időszakban bárki is Kossuth-címeres kitüntetést hamisított vagy eredeti elemek felhasználásával gyártott volna, amikor '56 Kossuth-címeres jelvényeitől a legtöbben szabadulni igyekeztek, vagy legfeljebb titokban őrizgették. Nem beszélve arról, hogy a kitüntetés jó minőségű címerpajzsának legyártásához szükséges felszereltség üzemben tartása önmagában is veszélyes lett volna, ugyanakkor a gyártás anyagi befektetése sem térülhetett volna meg, hiszen a 60-as években az ilyen jellegű kitüntetések piaci ára viszonylag alacsony volt. Más oldalról „numizmatikai" bizonyítékok is rendelkezésre állnak annak megerősítésére, hogy a Kossuth-címeres Tűzrendészeti Érem 1956 vagy 1957 során abban az időben készült amikor a Kossuth-címer az állam hivatalos címere volt. A kitüntetés barokkos pajzsának alakja azonos az 1848-ban alapított Kossuth Érdemrend jelvényeinek pajzsával, amelyek az Állami Pénzverőben készültek, (6. kép) sőt az érdemrend I. osztályú jelvényére applikált pajzsnak a méretével pontosan megegyezik, mindkettő 22x22 milliméteres. Ugyanakkor a két pajzs annyiban eltér egymástól, hogy a Tűzrendészeti Érem számára gyártott pajzson a kettős kereszt tövéhez nyitott lombkoronát mintáztak. Ez az eltérés azt jelenti, hogy nem a Kossuth Érdemrendhez legyártott címerpajzsot használták fel, hanem új pajzsot készítettek a Tűzrendészed Éremhez. Az 1956-57es Kossuth-címeres időszaknak egy másik numizmatikai emléke, egy katonai sapkajelvény tervezet - amely 1965-ben került a múzeumba -, ugyanilyen formájú barokkos pajzzsal készült, lombkoronával a kereszt talpánál. (7. kép) Ehhez azonban egészen biztosan új verőtövet kellett 7. kép Katonai sapkajelvény tervezet, 1956-1957. készíteni, mivel mérete (26x26 mm) meghaladja 6. kép A Kossuth Érdemrend II. fokozatának csillaga, 1948. 294