Folia historica 25

II. Közlemények - Pallos Lajos: A Kossuth-címeres Tűzrendészeti Érem 1956-1957

címere, jóllehet nem egyezett az új hatalom birtokosainak eszmeiségével, 1957 nyaráig mégiscsak a forradalom címere maradt. A Tűzrendészeti Érem Kossuth-címeres változatáról az eddigi szakmunkák nem vettek tudomást. A Kádár-korszakban megjelent munkák esetében ez magától értetődő, hiszen a forradalom felemlcgetése, ahhoz bármilyen formában kapcsolódó emlékek, így a Kossuth­címeres dokumentumok, tárgyak felidézése tabunak számított, a nyomtatványokat például könyvtárak zárt anyagként kezelték. A rendszerváltás után készült szakmunkák sem tárgyal­ták részben azért, mert nem ismerték, részben pedig, mert hamisítványnak vagy eredeti alko­tóelemekből utólag összeállított darabnak vélték. Ez utóbbi feltételezéseket könnyen elvethetjük, amennyiben közelebbről vesszük szemügyre a kérdést. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába 1971-ben került be a Tűzrendészeti Érem Kossuth-címeres válto­zatának arany és ezüst fokozata egy tekintélyesebb kitüntetés és jelvénygyüjtemény részeként. Nehezen valószínűsíthető, hogy az 1957 és 1971 között eltelt időszakban bárki is Kossuth-címeres kitüntetést hamisított vagy eredeti elemek felhasználásával gyártott volna, amikor '56 Kossuth-címeres jelvényeitől a leg­többen szabadulni igyekeztek, vagy legfeljebb ti­tokban őrizgették. Nem beszélve arról, hogy a kitüntetés jó minőségű címerpajzsának legyár­tásához szükséges felszereltség üzemben tartása önmagában is veszélyes lett volna, ugyanakkor a gyártás anyagi befektetése sem térülhetett volna meg, hiszen a 60-as években az ilyen jellegű kitüntetések piaci ára viszonylag alacsony volt. Más oldalról „numizmatikai" bizonyítékok is rendelkezésre állnak annak megerősítésére, hogy a Kossuth-címeres Tűzrendészeti Érem 1956 vagy 1957 során abban az időben készült amikor a Kossuth-címer az állam hivatalos címere volt. A kitüntetés barokkos pajzsának alakja azonos az 1848-ban alapított Kossuth Érdemrend jelvé­nyeinek pajzsával, amelyek az Állami Pénzve­rőben készültek, (6. kép) sőt az érdemrend I. osztályú jelvényére applikált pajzsnak a méreté­vel pontosan megegyezik, mindkettő 22x22 mil­liméteres. Ugyanakkor a két pajzs annyiban eltér egymástól, hogy a Tűzrendészeti Érem számára gyártott pajzson a kettős kereszt tövéhez nyitott lombkoronát mintáztak. Ez az eltérés azt jelenti, hogy nem a Kossuth Érdemrendhez legyártott címerpajzsot használták fel, hanem új pajzsot ké­szítettek a Tűzrendészed Éremhez. Az 1956-57­es Kossuth-címeres időszaknak egy másik nu­mizmatikai emléke, egy katonai sapkajelvény tervezet - amely 1965-ben került a múzeumba -, ugyanilyen formájú barokkos pajzzsal készült, lombkoronával a kereszt talpánál. (7. kép) Ehhez azonban egészen biztosan új verőtövet kellett 7. kép Katonai sapkajelvény tervezet, 1956-1957. készíteni, mivel mérete (26x26 mm) meghaladja 6. kép A Kossuth Érdemrend II. fokozatának csillaga, 1948. 294

Next

/
Thumbnails
Contents