Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Baják László - Jalsovszky Katalin - Cs. Lengyel Beatrix: A szabadság reménye — 1956 című kiállításunk

Kivégzőhely a budapesti Kozma utcai börtönben. Itt végezték ki a halálra ítélt forradalmárok többségét Nagy Imre 1958. jumus 15-én, az utolsó szó jogán beszél. A halálos ítéletet másnap végrehajtották Decemberre a szovjet tankok védelme alatt újjáalakultak a kommunista pártállam erőszakszervezetei, és megkezdődött a diktatúra helyreállítása. Kádár november 4-i proklamációja még büntetlenséget ígért a forradalom résztvevőinek, ennek ellenére a magyar történelemben példátlanul kegyetlen megtorlás kezdődött. A kivégzettek száma meghaladta a háromszázat. Kötél általi halálra ítélték és kivégezték Nagy Imrét és kormányának több tagját is. Az utolsó halálos ítéletet 1961 augusztusában hajtották végre. Hosszabb-rövidebb időre bebörtönöztek 22 ezer embert 12 ezret pedig internáltak. Több mint 200 ezren nem várták meg a megtorlást, hanem elmenekültek az országból, elsősorban Ausztria felé. A politikai rendőrség 1957 októberi jelentése még mindig 1 millió 200 ezer főt, az ország felnőtt lakosságának 20-25 százalékát megfigyelés alatt tartandó, potenciális ellenségnek tekintette. A Széna téri felkelők a bíróság előtt. A tizenhét vádlott közül ötöt kivégeztek A Budapesti Katonai Bíróság statáriális tárgyalásán halálra ítélt pomázi nemzetőrök 10. tabló 264