Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Balahó Zoltán: A Történeti Tárnak dokumentumot adományozók életrajzai

A forradalom után semmilyen politikai rendezvényen nem vett részt, de barátai körében a társadalmi kérdések fontos témaként szerepeltek, s világnézeti állásfoglalását (férjével, Pernye Andrással együtt) nyíltan kifejezte (pl. Demokratikus Charta). Később a Műszaki Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. A Petőfi Kör meghívóit testvére, Ernst József ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak. Funk Gábor (Budapest, 1945. augusztus 13.-) apja nyomdász, betűszedő volt, de rokonai között is volt gépmester, bélyegzőkészítő, fotográfus és retusőr. Édesanyja egy tejboltban eladóként dolgozott. A három testvérből ő volt a középső. 1956-ban a budai Margit körút 48-ban (akkor Mártírok útja) laktak a II. emeleten. Alattuk a Magyar Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) irodája működött, ahova a forradalom napjaiban tizenegy évesen lejárt. A mindig nyitott irodában egy stencilgép volt beállítva, amit Csaba Elemér kezelt, aki szívesen fogadta a fiú segítségét, mert más dolga is akadt. О tartotta a kapcsolatot a Széna téri Dudás-csoporttal, amiért később 3 évet kapott. Nagyon sok röplapot sokszorosítottak. Úgy emlékszik, hogy írógéppel alulemezre írták a szöveget, amely sajnos nagyon kevés példányt tudott olvashatóan produkálni. Ezért sem készült egy-egy nyomatból kb. 500-nál több. Valószínűleg az ösztönös kíváncsiság miatt, majdnem minden nyomatból eltett egy-egy példányt. Az elkészült sokszorosított nyomatokat aztán teherautón vitték több felnőttel együtt Hűvösvölgy felé, ahol kocsiról szórták szét menet közben. Ez a tevékenység november 4-ig tartott. Pont aznap lett volna а II. kerületi Cserkészszövetség megalakulása, ahová a barátaival együtt jelentkezett. Sajnos, a szovjet csapatok támadása miatt ez meghiúsult, pedig az irodában még cserkészigazolványokat is készítettek. A MSZBT iroda nagytermének dobogója alatt nagymennyiségű fegyver volt elrejtve, amit az oroszok valahonnan megtudtak és egy tank fenyegetése mellett felszólították a bentlevőket, hogy adják ki a fegyvereket. Nyomatékul а II. és III. emelet közé lőttek, pont az ő lakásuk födémébe. Az oroszok két teherautónyi lőszert vittek el. A tank tisztje többször járt a házban, míg egyszer a ház előtt rálőttek. Úgy húzták be a kapu alá, ahol ideiglenesen bekötözték. A házban lakó Farkas Istvánné (aki tudott oroszul) értesítette az orosz katonákat, akik egy páncélautóval elvitték a sebesültet. Ezért cserébe békén hagyták a házat, sőt védelmet is biztosítottak az ott lakóknak. Később a Franklin Nyomdában hat éven keresztül könyveket tördelt, majd a Szikra Lapnyomdában három évig a Népsport mettőrje (a tördelés és a korrektúra munkáit irányító szedőtenni csoportvezető) volt, majd különböző üzemi lapok, a Népszava, később a Pesti Riport mettőrje. 45 év munkaviszony után - mint korrektor - ment nyugdíjba. Politikával nem foglalkozott, annak ellenére sem, hogy a Szikra Nyomdában mindenkit megpróbáltak beléptetni a pártba a jobb statisztika érdekében, de ő soha nem lépett be. A félretett '56-os nyomatok egy részét édesapja elégette - köztük egy eredeti nemzetőr karszalagot is, amelyet Dudás Józseftől kapott mert félt hogy egy házkutatás során megtalálják. A lakásban volt egy nem működő fehér márvány kandalló, amelyet még az előző tulajdonos építtetett. Az apja ebbe dugta bele a megmaradt nyomatokat egy dossziéban, amely 1990-ig ott rejtőzött. Végül a Nemzeti Múzeum '56-os felhívására ajándékozta oda őket. Gemma Major, szül. Somody Gyöngyi és nővére Kató '56-os menekült magyar család gyermekeiként Ausztriában éltek átmeneti menekülttáborban, de mivel családjuk az Amerikai Egyesült Államokba akart továbbmenni, ezért osztrák iskolába nem járhattak. A World Council of Churches éppen akkor nyitott egy diákotthont menekült magyar lányok részére az ausztriai Innsbruckban. Ide kerültek a Somody testvérek is. 104