Folia historica 24

I. Tanulmányok - Fisli Éva: „A nemzet halottja”, 1945 Bajcsy-Zsilinszky (újra)temetése

említett játéktérben, ahol az egyházi - itt és ekkor hangsúlyosan protestáns — jelenlét ugyancsak jelentős.

2

7 A Bajcsy-Zsilinszky-temetés egyszerre szemlélteti a múlt és a halottak politikai használatát,

2

8 valamint az értelemadás, jelentésképzés par exellence változékony természetét. Az előbbiekből láthattuk, hogy „1944 legnagyobb magyarja"

2

9 a törések és politikai diszkontinuitások közepette miként illeszkedik (illesztődik be) egy meglevő és mozgósítható nemzeti narratívába - mint a függetlenségi harc hőse, és a magyar szabadság vértanúja valójában egy folytathatónak és vállalhatónak hitt múlt letéteményeseként.

3

0 Nem csupán az új kabinetnek, de a vesztes nemzetne к is elemi szüksége van a posztumusz nemzetvédelmi miniszter kínálta önigazolásra, érzelmi felszabadulásra. Úgy tűnik, 1945 április-májusában valamennyi (újjá)szerveződő politikai erő megérti és elfogadja ezt, ezért is vonul fel egységesen a ravatalnál egy, méreteiben és jellegét tekintve 1989. június 16-hoz hasonlítható, nagyszabású rituális önvizsgálatra.

3

1 Ez a visszanyert minimum, ahonnan el lehet indulni.-'

2 Barát vagy ellenség?

3

3 Ezt a minimumot ekkor nyíltan a Szovjetunió sem vonja kétségbe. A szovjet Távirati Iroda közleménye Bajcsy-Zsilinszky temetéséről szólva hangsúlyozza, hogy a kivégzett politikus ellenezte a Szovjetunió elleni háborút, és ugyanazon ellenséggel vette fel a harcot, mint a Vörös Hadsereg. A budapesti szertartáson felszólaló szovjet követ ennél tovább megy, amikor azt mondja: „Bajcsy-Zsilinszky Endre mindig arról álmodozott, hogy népe szabad, független legyen. Almai most valóra váltak. [...] olyan nagy férfiút, amilyen Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, csak olyan nép adhatott, amelynek joga van a függetlenségre, önállóságra, nemzeti kultúrájának felvirágoztatására."

3

4 27 A tribünön a szónokok előtt (és alatt) az evangélikus férfikar tagjai állnak sorban, hagyományos, díszes öltözetben. Nem csupán énekükkel kísérik a szertartást, de elhelyezésükből adódóan fontos elemei a látványnak is: ők a protestáns gyökerek megtestesítői, egyben a történeti folyamatosság képviselői. Mögöttük, a tribün felső sorában egyik oldalról a nemzet özvegye(i), másik oldalon az ország főbb tisztségviselői foglalnak helyet. A személyes gyász legitimálja a politikait. 28 A politikai halottkultuszról 1. pl. Reinhart Koselleck, Zempléni András és Katherine Verdery műveit. 29 Miklós Béla szavait idézi a Szabad Szó, 1945. május 29. 3. 30 Vö. ..Une sortie de guerre, c'est aussi la volonté de renouer le fii interrompu de la continuité, mérne au pris d'un déni des réalités." In: Rousso, Henry: „La guerre est finie". Entretien avec Henry Rousso. Collections de PHistoire. № 28., (2005) július-szeptember, 7. 31 Az 1989. június 16-i újratemetésről 1. György Péter: Néma hagyomány. Kollektív felejtés és kései múltértelmezés. 1956 1989-ben (A régmúlttól az örökségig.) Bp., 2000. 32 Vö. „A temetés a szabadság és önrendelkezés utópiáját fordította valósággá, az emlékezés az igazság pillanata volt. A nemzeti emlékezet kollektív élménye e ritka percben tapasztalattá formálódott és a szabad gyász terápiás hatása a morális megújulás lehetőségét is ígérte." György P. i. m. 254.. illetve [A résztvevők] „A vétkességtől, a tehetetlenségtől való megszabadulással a sorsközösség élményéhez is elérhettek, i. m. 255. E párhuzamokon túl elgondolkodtató, vajon a részleteket tekintve is sikerrel összevethető-e a két újratemetés. A ravatal mindkét esetben meglehetősen puritán: mindkét esetben a legfőbb (voltaképp egyetlen) nemzeti szimbólum a zászló; ami érthető, hiszen az újratemetésekre éppen korrumpálódó vagy már diszkreditált politikai rendszerek idején/elmúltával került sor, melyek jelképei egyformán megkérdőjeleződtek. 33 Vö. Barátok és ellenségek: a sorsközösségek In: Fitlbrook, M i. m. 293. 34 Idézi Kis Újság, 1945. május 28. 3. 185