Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
hogy a szervezet vezetői mennyire fogadták el a politikai értékítéletet a béke aláírását illetően, nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. A liga egyértelműen az aláírás megtagadásának elérése érdekében mozgósította a közvéleményt. 38 8 Feltehetően a kormány és a liga közötti valóságos nézetkülönbségnek köszönhető, hogy a liga anyagi támogatás iránti kérelmét - és a többi hasonló társadalmi szervezet kérését is - a pénzügyminisztérium elutasította. 38 9 A Területvédő Liga által szervezett tiltakozó akciók közül a kormányzóhoz menesztett küldöttség, 39 0 a Hősök terére szervezett nagygyűlés (csaknem 100 000 emberrel), 391 a Vármegyeházán és a Vigadóban tartott többszöri tiltakozó gyűlések, és a liga propagandafilmjeinek az Uránia moziban tartott vetítései emelkedtek ki. 39 2 Vidékről folyamatosan érkeztek a liga vidéki szervezeteinek a jelentései a különböző települések tiltakozásairól. 39 3 A kormánytól a ligához küldött református lelkész, Birtha Pál ekkortájt Szabolcsban szervezte a liga helyi fiókjait, és istentiszteleteken és nagygyűléseken agitált a békeszerződés aláírása ellen. 39 4 A hazai sajtó egyidejűleg közölte azokat a külföldi híreket, amelyek valamiképpen éltették a reményt az iránt, hogy valami talán megváltozott a magyar békeszerződés ügyében. 39 ? A kormány nem lépett fel a tiltakozó demonstrációkkal szemben, de a szélsőséges megnyilvánulásokat, mint például az „átkozott legyen az a kéz, amely aláírja" című plakátok terjesztését betiltotta. 39 6 A területvédő társadalmi szervezetek utolsó hónapjai A békeszerződés aláírásának napját valóságos gyászünnepnappá avatták azok a külsőségek, amelyekkel a főváros tiltakozott az ország megcsonkítása ellen. Felvonulások és koszorúzások (a magyar történelem nagyjainak emlékhelyeinél) folytak egész nap, az üzleteket és a nyilvános helyiségeket 10 órától zárva tartották, s azon időponttól kezdve fél órán át zúgtak a harangok, majd könyörgő istentiszteleteket tartottak a református, az evangélikus és az unitárius templomokban. A nagyszabású demonstrációk a Területvédő Liga vezetésével zajlottak le, 39 7 miután a liga - elvégezvén azt amit lehetett —, akár be is szüntethette volna működését. Azonban nem így történt. A Millerand-féle kérőlevél ópiumszerű hatásának kell betudnunk, hogy Magyarországon sokan bíztak a béke revíziójának közeli lehetőségében. A Területvédő Liga és a többi külföldi propagandában résztvevő szervezet egy gondolaton lehetett Apponyival a tekintetben, hogy a béke aláírása után nagyobb esélyei lesznek a propagandának. Kétségtelen, hogy a béke aláírását követően nagyobb lehetőségek nyíltak a propaganda előtt a nyugati országokban. Az eddigi szervezetek mellett ekkor újabbak jelentkeztek a külföldi propagandához elsősorban lapalapítási szándékkal. 388 L. a liga erre vonatkozó röplapjait: MNM TT röplapgyűjteménye Itsz.: 1017/1958 és 21650. 389 MOL К 26 ME 1921. XXXVIÍI. t. 1351. sz. 390 Uj Nemzedék 1920. május 14. 2. 391 Uj Nemzedék 1920. május 15. 2. 392 Uj Nemzedék 1920. május 21. 3. és május 27. 5. 393 Uj Nemzedék 1920. május 11. 4., május 13. 5., május 19. 3. és MOL К 63 KM 39. t. 3193/1920. sz. 394 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 2897/237. sz. 395 Uj Nemzedék 1920. május 4. 1. (az angol sajtóból), Az Est 1920. május 9. 1. (a francia sajtóból), Uj Nemzedék 1920. május 20. 1. (az angol sajtóból), május 23. 3. (a holland sajtóból), május 30. 2. (a svájci sajtóból). 396 MOL K 26 ME 1920. XLII. t. 4093. sz. 397 Szózat 1920. június 3. 1., Uj Nemzedék 1920. június 4. 5. 88
