Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
istápolásával is foglalkoztak. 36 5 Januárban megint egy újabb székely szervezet tűnt fel, a Székely Nemzeti Párt, amely a wilsoni elvek alapján békés eszközökkel kívánta elérni Erdély visszaszerzését. 36 6 A Magyar-Rutén Párt, amely a parlament épületében helyezte el központját, a meg nem szállt területek rutén területről származó lakóit kérte fel csatlakozásra az integritás megvédése érdekében. 36 7 A Területvédő Ligával együttműködő Felvidéki Liga az előbb említett szervezetekhez képest nagyobb szabású akciókat indított a megszállt Felvidék magyar és szlovák lakossága felé. Már 1919 augusztusában a propagandaminisztérium felállításakor a katonai szervek által közvetített helyzetjelentések alapján a hadügyminiszter kijelentette, hogy egy a Felvidéken megindítandó akció fogékony talajra találna. 36 8 A csehesítéssel szembeni szlovák ellenérzéseket, a szlovákiai cseh katonai hatalmat és a csehek gazdasági súlyától való aggodalmat említett meg a hadügy, amely 1919 novemberében újabb hasonló értelmű jelentést küldött a miniszterelnökségre. 36 9 További jelentések alapján 37 0 1920 elején a felvidéki akció, amelynek céljaira az év folyamán összesen 1 200 000 koronát tervezett be a miniszterelnökség III. ügyosztálya a hontalanok-menekültek rovat címén. 37 1 Az akcióban részt vett a Területvédő Liga, a Felvidéki Liga, a III. ügyosztály és a Népszervezési Akció Dunántúli Kirendeltségének Győrben működő csoportja, amelyet még 1919-ben a Fővezérség és a propagandaminisztérium közösen szervezett. Ezt a kirendeltséget, mint katonai csoportot visszahelyezték a hadügyhöz a propagandaminisztérium likvidálásával egyidejűleg, de azzal a javaslattal, hogy a csoport legalább részben folytathassa megkezdett tevékenységét. 37 2 A Haller által felállított győri kirendeltség dr. Ernyei Ede sasvári (Nyitra megye) ügyvéd volt, aki később eltűnt a Felvidéken, a csoportnál úgy vélekedtek, hogy bizonyosan a csehek fogták el. 37 3 A csoportot Nüsser Ágoston százados vezette tovább. A miniszterelnökség februárban beleegyezett abba, hogy a Területvédő Liga kéthetenként adjon jelentést az ügyekről. 37 4 A Népszervezési Akció Dunántúli Kirendeltsége ezután májusig különféle tevékenységeket folytatott. A januártól májusig terjedő időszakban a meg nem szállt országrészeken szétosztott 100 000 propagandafüzetet és 200 000 röpcédulát, míg a Felvidékre a különféle szlovák nyelvű röpiratokból (Szlovák, Rodostna Novina, Jehlicska-féle proklamáció) 60 000 darabot, a magyarokhoz küldött röpiratokból 5000-et továbbított. 37 5 A megszállt területekre csomagokban küldték át a röpiratok többségét, kb. 1600 darabot pedig levélben postáztak. Az átszállítás a Felvidéki Ligával közösen felállított 13 dunai őrsön keresztül történt. Az őrsök kiépítéséhez a Duna menti lakosságtól kértek segítséget. A győri kirendeltség a helyi lakosságból próbált beszervezni olyan embereket, akik ismerték a titkos átjárókat, azonkívül röpiratok terjesztésére, agitációkra is vállalkoztak. 37 6 365 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 101. sz. 366 Uj Nemzedék 1920. január 2. 3. és január 30.3. 367 ÁNap 1920. február3. 4. 368 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 4234. sz. 369 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 6115. sz. 370 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 5477. sz., 6033. sz. 371 MOL К 26 ME 1920. XLIII/c. 8939. sz. 372 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 1011. sz. 373 MOL К 26 ME 1920. XLII. t. 1028. sz. 374 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. 1701. sz. 375 MOL К 26 ME 1920. XLII. t. 1028. sz. 376 L. 374. sz. jegyzetet. 86