Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

tek az antant politikusainak asztalán. A külügy egyébként egy antant országban tudott jelentősebb eredményt felmutatni: Olaszországban februártól megjelent magyar közreműködéssel a L'Ungherie című hetilap.

34

8 Sajátos módon igyekezett hatni a külügy az ellenünk irányuló propaganda „apostolára", Seaton-Watsonra. Eckhardt kérte, hogy fordítsák le és küldjék el „Scotus Viator"-nak a Szózat április 22-i vezércikkét (a román atrocitásokról) és az Est április 29-i vezércikkét (az elszakítások igazságtalanságairól).

34

9 Franciaországban ugyanekkor (1920. március) valóságos diplomáciai tevékenység indult meg Semsey Andor és Halmos Károly révén. Az általuk, majd mások (Bethlen és Csáky) által folytatott francia-magyar tárgyalásokról ezen a ponton nem emlékezem meg. Ide most annyi tartozik, hogy Halmos Párizsból küldött táviratai a magyar sajtóirodával kapcsolatban azt közölték, hogy csak gazdasági és társadalmi propagandáról lehet szó, és ezért csak ilyen irányú híreket kértek.

35

0 A magyar társadalom viszonyai iránt filmek segítségével is megpróbált rokonszenvet kelteni a külügy. A Radius filmgyárnál megrendelt egy rövidfilmet (400 m), amely az ország ínséges viszonyait mutatta meg, és amelyet Párizsba, Svédországba és Hollandiába küldtek ki.

3

5' A társadalmi szervezetek területvédő propagandatevékenysége - a források alapján úgy tűnik - nagyobbrészt a hazai közvélemény mozgósítására irányult. A külföldi propagandában inkább csak anyagaiknak a külügyön, illetve személyes kapcsolatokon történő terjesztése révén vettek részt, azonkívül különféle emlékiratoknak, felhívásoknak külföldi szervezetekhez való kiküldésével próbálkoztak. 1920 januárjában például az elszakított vármegyék a francia departement-okhoz küldtek el egy emlékiratot, amelyben kifejezésre juttatták, hogy 1871-ben éppen azok a magyar vármegyék tiltakoztak Elzász-Lotharingia ügyében a parlamentben, amelyeket most elcsatoltak.

35

2 A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége lapjait, propaganda anyagait külföldi diákokhoz küldte ki és tervezte, hogy svájci, angol és amerikai lapokban cikkeket helyez el.

35

3 Az ország közvéleményének felrázásában, az országos tiltakozások megszervezésében a Területvédő Liga vállalt főszerepet. Egyedül, vagy a különféle társszervezetekkel (Felvidéki Liga, Nyugat-Magyarországi Liga, Erdélyi Magyar Székely Szövetség) tiltakozó nagygyűlések egész sorát tartotta a békefeltételek átvételétől (január 15-től) a végleges békeszerződés átvételéig (május 6-ig) terjedő időszakban. Mindenekelőtt a főváros, azután Zala megye, Balassagyarmat, Cegléd, Kecskemét, Veszprém, Esztergom, Kiskunhalas, Jászberény, Kaposvár, Ózd, Debrecen és Nyíregyháza a tiltakozás sorrendben következő állomásai. Mindenüvé a liga néhány vezetőségi tagja ment el. Ilyen alkalmakkor megalakították a liga helyi szervezetét, és az ünnepi beszédekkel tarkított nagygyűlések után az illető település elitjével istentiszteleten, majd hazafias banketten vettek részt.

35

4 Időközben a liga választmányi ülésén, február 27-én a beszámolók után a 348 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 3050. sz. és Uj Nemzedék, 1920. február 21. 5. A folyóirat létrejöttét a kormány megbízásából Olaszországban tartózkodó Fülep Lajos művészettörténész segítette elő. (Ehhez I. L. Nagy Zsuzsa: Itália és Magyarország a párizsi békekonferencia idején. 1919. In: Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Bp. 1995. 83-91.) 349 MÓL К 66. KM Sajtó és kulturális oszt. 1920. 11134. sz. 350 MOL К 698 KM Semsey Andor ügyvivő iratai 65-66. sz. 351 MOL К 58 KM 1920. III/B. t. Propaganda és sajtóügyek 352 Uj Nemzedék 1920. július 3. 353 MOL К 67 KM Iratok 1918-1921. 20916-20921. sz. 354 A nemzeti irányú napi sajtó rendszeresen hírt adott ezekről az eseményekről: Uj Nemzedék 1920. február 8. 7., február 11.6.. február 28. 5., március 3. 2., március 17. 6„ március 19. 6., március 20. 7.. március 31.6.. április 6. 5., április 16. 7., április 28. 3. 84