Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

régen tép és a Jöjjetek már! című lapokat. Ezenkívül több ligától beérkezett falragaszt is felsoroltak az iratban. Február folyamán mindössze a békedelegáció által a bánáti kérdésről készült német nyelvű nyomtatvány gazdagította az anyagot. Márciusban elkészült Apponyinak a Legfelsőbb Tanács előtt elmondott beszédének francia nyelvű változata, és a liga további példányokat küldött Jancsó könyvéből. 1920 folyamán azáltal, hogy az antant felvette az érintkezést a magyar kormánnyal, javultak valamelyest a külföldi propaganda lehetőségei. A külügy részletesen feldolgozta a számításba vett országokban a propaganda esélyeit. A szisztémában különféle színekkel jelölték az eltérő lehetőségeket. A legfontosabb célországok továbbra is az európai protestáns semleges országok maradtak, de a rendszerben szerepelt Anglia és Ausztria is. Emellett lajstromba vették az egyes országok különféle intézményei és polgárai közül azokat, akiket magyar ügy pártfogása szempontjából megfelelőnek véltek arra, hogy nekik terjesztésre anyagot küldjenek. A korábban említett országok mellett a jegyzékben dél-amerikai, spanyol és lengyel címek is feltűntek.

34

1 A propagandaanyagok terjesztésén túl más eszközöket is megpróbált igénybe venni a kormány. Még a békefeltételek átvétele előtt, január 13-án határozat született arról, hogy francia nyelven a nemzetközi hírszolgálati ügynökségekre rádiósürgönyöket küldenek részben direkt propagandisztikus célból, részben a hazai eseményekről a külföld „minél hívebb tudósítást kapjon... és a magyar álláspontot a békekonferencián erősítsük".

34

2 Ennek a tevékenységnek a lehetőségeiről, illetve fogadtatásáról 1920 áprilisában, Baranyai Zoltán genfi sajtótudósító külügyhöz küldött jelentéséből tudunk meg érdekeset: a magyar távirati hírek elhelyezésekor az tapasztalta, hogy a svájci lapok óvakodnak a negatív propaganda anyagát átvenni, viszont azokat a híreket, amelyek a társadalmi élet konszolidálódásáról stb. szólnak, inkább átveszik.

34

3 Noha az ország pozíciója valamelyest javult, a propaganda ügyében továbbra is szerepet kaptak az egyéni „partizánakciók". Február 11-én például a kormány ülésén tárgyaltak Kemény Árpád báró leendő svájci útjáról, aki bort fog odaszállítani és mellesleg a Journal de Genéve-nél akar a magyar érdekekért szólni.

34

4 Ugyancsak a kormány foglalkozott azzal a problémával, hogy a vámszabályokat megsértő M.H.H. Macartney-t megbüntessék-e, vagy sem. Végül a Times magyarországi tudósítójával kesztyűs kézzel bántak, nehogy a magyar érdekek ellen írjon.

34

5 Dr. Légrády Ottó a Pesti Hirlap főszerkesztője a hírlap területvédő kiadásait idegen nyelven füzetekbe kötve küldte szét, a nagyvilágba.

34

6 Eckhardt Tibor, a külügy sajtóosztályának az irányítója márciusban körrendeletet küldött a sajtóreferensekhez, hogy a külföldi sajtóban megjelent magyar híreket ismertessék. A cél az volt, hogy megtudják, vajon a sajtóinformációs szolgálat munkájának sikerült-e a külföldi sajtót kedvezően befolyásolni.

34

7 Valószínűleg erre a koncepciózus lépésre adott válasz volt Baranyai svájci jelentése is. Azonkívül az intézkedés eredményeként kiderült, hogy a francia sajtó még mindig rossz, az olasz már jobb, és a békeszerződés szempontjából egy lényeges megfigyelést rögzített a sajtószolgálat: az antant márciusban már úgy tartotta, hogy a kevert népességű területekkel kapcsolatos gondok már nem az ő problémái. A magyar válaszjegyzékek éppen akkor feküd341 MOL К 67 KM Iratok 1918-1921. 4269. sz. 342 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 174. sz. 343 MOL К 66 KM Sajtó és kulturális oszt. 1920. 1-5. t. 378. b-d. 344 MOL К 27 ME Mt. jk. 345 MOL К 27 ME Mt. jk. 1920. jan. 28. 346 MOL К 26. ME 1920. IV. t. 2906. sz. 347 MOL К 66 KM Sajtó és kulturális oszt. 1920. 1-5. t. 5556/217. sz. 83