Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

mint 1 millió tagot számlált.

13

2 A különféle testületek és intézmények nagyrészt a ligán keresztül készítették propagandairataikat és memorandumaikat, a csatlakozók közül néhányan pedig gyakran éppen a liga kezdeményezésére adtak közre külföldre szánt propagandairatot, mint a fentebb már említett MTA szózat, vagy a kormányhoz intézett szakmai anyagot - a propagandához, illetve a béke-előkészítéshez mint pl. a Magyar Mérnök és Építész Egylet.

13

3 A Területvédő Liga 1919 elején egy fontos felhívást tett közzé több alkalommal, különböző formában. A Pesti Hírlapban és a Magyar Iparművészetben megjelent felhívások lényege, hogy a liga a propaganda minden eszközét fel akarta használni a közvélemény megnyerésére a területi integritás érdekében, és ezért felkérte az iparművészeket, hogy rajzoljanak a propaganda számára plakátoktól kezdve mindenféle nyomtatványra alkalmazható grafikákat. A felhívás kitért arra is, hogy ezeket majd itthon, de főleg az antant-országokban kívánják terjeszteni.

13

4 Ezzel kezdetét vette a különféle területvédő grafikai alkotások létrejöttének a folyamata, amelynek eredményei - elsősorban - plakátokon és képes levelezőlapokon a propagandának a röpiratokhoz hasonló gazdag eszköztárát képezték.

13

5 A Területvédő Liga számos grafikát jelentett meg plakátjain és levelezőlapjain, azonban problematikus, hogy ezek közül melyek jelentek meg még a Tanácsköztársaság előtti időszakban. Erre a kérdésre részben az OPB külföldi propagandára irányuló tevékenységének a tárgyalásakor még ebben a fejezetben próbálok meg választ adni. A liga január közepén egy pályázatot is kiírt területvédő grafikai alkotások elkészítésére 10 000 korona összpályadíjjal.

13

6 A liga társadalmi összefogást hirdető felhívására országszerte megmozdultak a különböző törvényhatóságok is, és a miniszterelnökséghez küldött feliratokban foglaltak állást az ország területi integritásának védelme tárgyában.

13

7 A liga januárban és februárban folyamatosan tartott felolvasó üléseket, ahol az ország területi integritása melletti érvek különféle megközelítésben hangzottak el tudósok és szakértők előadásaiban. Január 23-án Domanovszky Sándornak Magyarország mint összekötő kapocs a nyugat és kelet között című előadása, január 31 -én Sebestyén Gyula a magyar nemzet kialakulásáról tartott előadása, február 6-án Kovács Alajos Életképes-e az oláh uralom Magyarország keleti felében? című felolvasása, február 19-én Révai Mórnak a wilsoni elvekről tartott előadása hangzott el.

138 Ugyanezek az előadók ezzel párhuzamosan, vagy a későbbiek folyamán írásos formában is elkészítették röpirataikat, elemzéseiket, vagy statisztikai kimutatásaikat, amelyek különféle nyomtatott formában szolgáltak mind a propaganda, mind a békekonferenciára készülő bizottság számára. Ezekről részletesebben majd a külügy propagandatevékenységénél em132 Pesti Hirlap 1918. december 17. 2. 133 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 311. sz. 134 Magyar Iparművészet 22. (1919) 36., Pesti Hirlap 1919. január 2. 8. 135 Ezek a grafikák minden esetben olyan feliratokkal együtt kerültek a nyomtatványokra, amelyek felerősítették a kép hatását, illetve gyakran maga az ábrázolás szolgált illusztrációként a szöveghez. A kép és a szöveg egymást erősítő jellegével különösen a XX. században foglalkoznak behatóbban a kommunikáció elméletének tudományos kutatói. 136 Pesti Hirlap 1919. január 19. 8. 137 MOL К 26 ME 1919. 1.1. 649. sz., 847. sz. és XXXVII. t. 1615. sz., 2357. sz. 138 Pesti Hirlap 1919. január 23. 4., január 31. 5., február 6. 5., február 19. 4. 55