Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

kormány és az OPB viszonyát az jellemezte, hogy a kormány nem tekintette legitim tényezőnek, de tartotta vele a kapcsolatot, kisebb-nagyobb összegekkel támogatta, de egy újság megindítása iránti kérelmét például már nem.

8

9 Az OPB anyagi ügyeire vonatkozóan egy 1920-as iratban találtam adatokat, amelyek szerint a bizottság vagyona nagyobbrészt adakozásból, főleg bankok adományaiból jött létre.

9

0 Az OPB az ország belső problémáival (leszerelt katonák, nyugtalankodó parasztság stb.) kapcsolatos tevékenysége mellett tovább folytatta a propagandát az ország területi integritása érdekében. A kormány által anyagilag támogatott pozsonyi akciója a Pozsony elvesztése miatt támadt keserű hangulatban, egyfelől a megszállt város lakosságát együtt érző hangvételű nyomtatványokban kitartásra biztatta, másfelől a külföldi közvéleményt igyekezett a helyzettel megismertetni. Az akció során készült Pozsonyi testvéreink című röplapban azt a reményt keltették a helyi lakosságban, hogy az itthoniak révén a megszállt magyarság jajkiáltása „elélt már oda is, ahol a hatalmasok a népek sorsát intézik".

9

1 A röplap hátoldalán Zádor Istvánnak az a Pozsony a magyar Strasbourg című grafikája tűnik fel, amely levelezőlap formában az OPB-nek a külföld felvilágosítását célzó akciójának volt egyik eszköze. A pozsonyi akció keretében készült Vértes Marcell angol nyelvű grafikus plakátja is, amelyre majd a grafikai anyag tárgyalásánál térek ki részletesebben a Zádor féle képeslappal együtt. Propaganda a magyar uralom alatt maradt területeken Ezen a téren a nyugat-magyarországi tevékenység volt a legerőteljesebb, ahol valóságos propagandaháború dúlt a terület hovatartozásáról, illetve a német ajkú lakosság jogairól. A kormány megbízásából működő Zsombor Géza a különféle német gyűléseken az elszakadást elutasító autonómiát, vagy széles körű jogokat követelő álláspontot foglalt el. Fellépett az osztrák, illetőleg nagynémet megoldás mellett agitálok ellen, így például a német érzelmű soproni Weckruf című lap főszerkesztőjének, Gottschalk Frigyesnek a letartóztatásával próbálta megfékezni az ellenpropagandát.

9

2 A kormány január 27-én tárgyalta a német önrendelkezés ügyét. Heves vita folyt arról, hogy elég-e a néptörvény, vagy autonómiát kell adni. Ez utóbbi mellett Kunfi Zsigmond éppen a német agitáció nagyságával érvelt. Végül „A magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról" szóló 1919. évi VI. néptörvény született meg, amely kimondta a német autonómia elismerését - pontos területi megjelölés nélkül - és február 3-tól német miniszterként helyet kapott a kormányban Junker János. A propagandaháború azonban ezután sem szűnt meg. A német minisztérium a kormány február 12-i ülésén 2 000 000 koronát kért a szervezési munkálatokra és az osztrák agitáció elhárítására.

9

3 A propaganda legfontosabb eszközei az újságok voltak, amelyeknek megszervezéséért mindkét fél sokat tett. A felsőőri Oberwarther Sonntagszeitung például évi 10 000 koronára tartott igényt a magyar kormánytól azért, hogy a magyar érdekek mellett agitáljon.

9

4 A nyugat-magyarországi vendek és horvátok körében Muraköz elfoglalása (1918. december végén) után nem folyt különösebb propaganda, mert a Drávától északra az általuk 89 Uo. 90 MOL К. 26 ME 1922. XXXVIII. t. 6599. sz. 91 MNM TT röplapgyűjteménye ltsz.: 62. 377. 1. 92 MOL К. 26 ME 1920. XLII. t. 4093. sz. 93 MOL К 27 ME Mt. jk. 94 MOL К 26 ME 1919. III. t. 909. sz. 49