Folia historica 24

I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A IV. Károly koronázása alkalmából készült díszmagyarok története és formai sajátosságai

nikailag crdckes megoldásokkal is találkozhatunk: a korábbi századok mutatós hímzéseit körülvágva eltávolították az egykor tönkrement selyemalapot, és új selyemszövetre „ültették át" a jó állapotú hímzéseket. Alkalmazták ezt a gyakorlatot ruháknál is, de az is előfordult, hogy egy 18. századi, dekoltázst takaró kendőcske színes, tüfestéscs hímzését vágták körül és tüllkötényt díszítettek vele.

4

4 A korábbi díszruhákhoz illő fátylakat és kötényeket több generáció viselte egyébként is,

4-"* de egykori öltözetek csipkcfodraival is találkozunk. A magyar népi öltözetek és a nemzetiségek ruhadarabjainak átalakítása is gyakorlattá vált, éppúgy, mint a Balkánról származó kiegészítők, vagy a közép-ázsiai ruhadarabok. A koronázási női ruhák többsége Girardi József híres budapesti szalonjában készült. Megrendelői korábban is az arisztokrácia tagjai voltak, így természetes, hogy rá esett a választás, Zita királyné díszmagyarjának elkészítésével is őt bízták meg.

4

6 (1. kép) A munkából kivette a részét 1. kép A Girardi Szalonban készülő koronázási díszmagyarok Budapesti Történeti Múzeum. Kiscelli Múzeum Fényképtára (fotó: Miillner János) 44 Teleki Gézáné tüllkötényére (MNM T XT 210) a kendő hímzését eredeti, háromszög formában varrták föl. 45 Jól követhető az útja annak az ezüst lamellával hímzett köténynek, amelyet a Károlyi család egyik tagja viselt először talán I. Ferenc József koronázásán 1867-ben. majd 1916-ban gróf Károlyi Lászlóné. 1930-ban Károlyi István és herceg Windischgrätz Magdolna 1930-ban tartott esküvőjén a menyasszony ismét ugyanazt a kötényt kötötte maga elé. (MNM Történeti Fényképtár TF 62.1404.) Az 1957-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került kötény száma: MNM T Ltsz. 1957. 8 46 Fotó: Müllner János Budapest, 1916 BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár Ltsz. 12560/26 (zselatinos ezüst) 21