Folia historica 24

I. Tanulmányok - Fisli Éva: „A nemzet halottja”, 1945 Bajcsy-Zsilinszky (újra)temetése

Fisli Éva „A nemzet halottja", 1945 Bajcsy-Zsilinszky (újra)temetése* „Most kezdenek feltárulni az egész magyar közvélemény előtt annak a pokolnak a sötét rémségei, amelyben éltünk. S a gonoszság, elvetemültség micsoda mélységeibe kell még betekintenünk eztán, mikor a szörnyű esztendő minden történéséről lehull a lepel."- írja az újra induló kisgazda napilap, a Kis Újság vezércikkében Tildy Zoltán 1945. március 3 1 -cn.

1 A következő napok híradásai nem is szólnak másról, mint e mélységek feltárulásáról. Még folynak a harcok a Dunántúlon, amikor az első hírek - a túlélőkkel együtt - megérkeznek Auschwitzból. Az újjáéledő lapok napról napra tájékoztatnak a kontinensen folyó csatákról és egyre többször írnak a hazatérő deportáltakról. A cikkekben a fasiszta terror áldozatairól kezdenek beszélni: újságíró-vértanúkról, eltűnt vagy kivégzett politikusokról és háborús bűnösökről. Az épp „történelmének legnagyobb veresége előtt álló Németország"

2 ekkor már nem csupán legyőzendő megszálló („betolakodó"

3), hanem „ős-ellenség", „sokszázados átok".

4 A kortárs szövegek olvastán látható, hogy a háború utáni köztérben egy már létező aszimmetrikus ellenfogalom-pár

5, a kuruc-labanc dichotómia újraéledése is zajlik.

6 A Kis Újság hasábjain 1945. április 18-án - közvetlenül a Ki kell telepíteni a hazai svábságot\ című cikk szomszédságában - közlik a Kisgazda Párt állásfoglalását Méltó végtisztességet Bajcsy-Zsilinszky Endrének! címmel. Az írásból kiderül, hogy az FKgP intézőbizottsága előző napi ülésén Tildy hivatalosan is bejelentette, hogy a „nyilas országvesztők" valóban kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki „nemcsak a pártnak, volt kimagasló egyénisége, de legbátrabb harcosa volt a német elnyomás ellen küzdő magyarságnak." Ezért nemzeti kötelesség őt méltó módon eltemetni.

7 A kisgazdák tehát az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz fordulnak, remélve, hogy a temetésre mielőbb sor kerül. Ettől kezdve a párt lapjában újabb és újabb részletek látnak napvilágot Bajcsy-Zsilinszky végnapjairól. Az 1944. december 24-én Sopronkőhidán kivégzett politikust ekkor már rendre a „legbátrabbszívű magyarként" emlegetik, akit-társaival együtt - Szálasiék állítólag a Vérmezőn akartak nagy nyilvánosság előtt felakasztani.

8 * Jelen szöveg korábbi, rövidebb változata („A szabadság vértanúja". A Bajcsy-Zsilinszky (újratemetés, 1945) elektronikus formában elérhető a Benda Gyula-emlékoldalon www.atelier-centre.hu/benda 1 A Kis Újság vonatkozó számait lásd OSZK FM3/677. 150-151. tcs. 2 Idézi az újra működő Magyar Távirati Iroda a New York Herald Tribune-t. MTI-hír, uo. 2. 3 Kis Újság, 1945. április 5."l. 4 Uo. 5 Koselleck, Reinhart: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája, 1997. [1975]. 6 A „Labanc" a Kis Újság lapjain visszatérő formula. Ugyancsak figyelemreméltó az FKgP május 23i döntése a Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékbizottság megalakulásáról, melynek célja a névadó „örök kuruc szellemének" ébrentartása. Kis Újság, 1945. május 23. 5. 7 „Az egész demokratikus nemzeti társadalom méltó végtisztességet kell adjon." Kis Újság, 1945. április 18. 3. 8 Vö. Gergely Gregor Vilmos írása, Kis IJjság, 1945. április 22. 5. 179