Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

A ruhatervezés a '30-as években kezdett felzárkózni a többi iparművészeti ág mellé. Ezt a folyamatot a mozgalom által évente kiírt pályázatok és megrendezett divatbemutatók nagyban elősegítették. Az évtized második felében a nemzeti iparművészet megteremtésére irányuló kísérletek egyenrangú részese a magyaros divattervezés. A magyaros öltözködési mozgalom létrehozója, Ferenczy Ferenc belügyminisztériumi titkár az 1933 és 1940 között kiírt pályázatok anyagát megőrizte. A mozgalom vizsgálatának ez a kivételesen értékes forrása ma a Nemzeti Múzeum Textilgyüjtcményében található. A terveken jól nyomonkövethető az a szándék, hogy a paraszti hímzés és a népi öltözetek szabásformáinak felhasználásával váljék „magyarossá" a polgári öltözék. A ruhamozgalom esztétikai elveit valló tervezők tehát a historizálással szemben a népművészet alkalmazását tartották megfelelő módszernek. A tervek és a divatbemutatók idealizált világa mögött a „valóság" magyaros öltözékét is többé-kevésbé nyomon követhetjük. A korabeli fotók, újságok és a szóbeli közlések alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy a magyaros jellegű daraboknak a '30-as évek polgári öltözködésében korántsem volt olyan jelentős szerepük, mint ahogy a mozgalom propagandája sugallta. Szélesebb körű elterjedésének két jelentős akadálya is volt. Az egyik abban keresendő, hogy a ruhák jelentős része, a férfiöltözékek pedig csaknem valamennyi típusa parasztos avagy egyszerűen csak bizarr jelleget kölcsönzött viselőjének. A másik tényező, amely a nagyobb népszerűség ellen hatott, a magyaros ruha egyértelmű „üzenete" volt. Mindazok, akik a mozgalom konzervatív, kirekesztő propagandáját elutasították, a magyaros viseletet sem érezhették a maguk számára megfelelőnek. így mindenekelőtt a konzervatív keresztény középosztály, azon belül pedig a kormányhoz közelálló tisztviselőréteg számára jelenthetett öltözködési alternatívát. Die Bewegung für ungarisch geprägte Tracht in den 1930er Jahren Zusammenfassimg Die Lebensart, die gegenständliche Kultur der ungarischen Gesellschaft zwischen dem Ersten und dem Zweiten Weltkrieg galten bis letzter Zeit als Stiefkind der Forschung. Sowohl die internationale wie auch teils die heimische Fachliteratur über Kunstgewerbe beschäftigen sich erst etwa seit zwei Jahrzehnten mit dieser Periode. Die Welt der Alltagsgegenstände ist im Vergleich dazu noch weniger bearbeitet. Die Untersuchung der Bewegung für ungarisch geprägte Tracht der 1930er Jahre wird dadurch erschwert, dass eben diejenigen Grundwerke dabei fehlen, auf Grund deren man sich auskennen könnte. Es ist sozusagen ein Grenzthema, welches sich den Kulturhistorikern und Ethnografen gleicherweise als interessant erweisen kann. Bis jetzt wurde ihm - vielen anderen gesellschaftlichen Erscheinungen der Periode (die genauso einen gegenständlichen Bezug haben) ähnlich - keine seiner Bedeutung entsprechende Aufmerksamkeit gewidmet. Es stehen uns vielfältige und reichhaltige Quellen zur Verfügung, mit deren Hilfe wir die Prinzipien, Methoden bestimmen, die Geschichte der Bewegung rekonstruieren können. Es ist etwas schwieriger, die gesellschaftliche Wirkung der Bewegung festzustellen, oft ist man dazu gezwungen, Hypothesen aufzustellen. Die Klcidungsbewegungcn gingen - von einigen früheren Versuchen abgesehen — Ende des 18. Jahrhunderts und Anfang des 19. Jahrhunderts, gleichzeitig mit der Entfaltung der Nationalkulturen vor. Die Propagierung der Tragung der Tracht von nationalem Gepräge war 175