Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

Turáni Sándor terve) azonban suta ós szervetlen." Az öltözék, amely a rajzokon a tervezői intenció szerint hol jobban, hol kevésbé módosítja a korabeli férfiviseletet, a 19. századi magyar polgárság szövetből készült, pantallóval hordott zsinóros atillája. Ennek alapján a magyaros férfiviselet két alaptípusát különíthetjük el. Mohácsy Pál, az ismert úriszabó „Páratlan a magyar" jeligével futó utcai ruhája képviseli az egyik megoldást. (3. kép) A szürke gyapjúszövetből készült öltöny alapvetően nemzetközi normákat követ, magyaros jellegére csak néhány kisebb eltérés utal. A hagyományos pantallóhoz Mohácsy derékba szabott, keskeny zsinórgombolóval ellátott, bevágott zsebű zakót és magyar nyakkendőt tervezett. (Mária utca üzlete egyébként a cég reklámja szerint a „Magyaros Öltözködési Mozgalom férfi és ifjúsági mintaöltönyei kivitelezésében is előkelő szerepet" vitt.) Haranghy Erzsébet magyar ünneplő ruhái a férfíruha-terveknek azt a típusát képviselik, melyeken a magyaros jelleg határozottabban jelenik meg (111/37, 38). Zakó helyett hangsúlyos zsinórgombolóval ellátott dolmányt tervezett az ugyancsak zsinórozással díszített pantallóhoz. Még ennél is erőteljesebben szakad el a korabeli nemzetközi férfiviselet forma- és színvilágától a 111/42. számú rajz. A fekete dolmány, a palástformájú vörös selyemmel bélelt köpeny és az ugyancsak vörössel díszített süveg egyike annak a néhány tervnek, amely Haranghy Jenő ecsetvonását és művészi fantáziáját viseli magán. A korábban jelmeztervnek gondolt festői rajzok titkát Szűcs György művészettörténész fejtette meg: Haranghy Erzsébet, akinek a rajzolás nem volt erős oldala, időnként bátyja segítségét kérte. (4. kép) A kísérletezőkcdv, az alkotói fantázia a női viseletek területén bontakozott ki, ahol a tervezők a szabás, a színek és a díszítés tekintetében egyaránt összehasonlíthatatlanul nagyobb variációs lehetőséggel rendelkeztek. Nemcsak a régi magyar és a paraszti női viselet elemeit 4. kép Férfi ruha süveggel, köpönyeggel. használták fel, de ihletet merítettek a Haranghy Erzsébet terve. paraszti férfiruházatból is. 99 Tüdős Klára fejlett stílusérzékét bizonyítja, hogy ilyesfajta megoldásokat nem alkalmazott. Az általa tervezett magyaros férfiruhák erősebben kötődnek a paraszti posztóviselethez. A „kismagyar", bár szintén pantallós, cipős öltözék, de rövidebb kabátjának és főleg a hozzá általában felhasznált durvább, posztószerü szövetnek köszönhetően sokkal szerencsésebb változat. 157