Folia historica 24

I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A IV. Károly koronázása alkalmából készült díszmagyarok története és formai sajátosságai

mint magyar és cseh királyt 1612-ben megörökítette. Szőrmével bélelt, sűrűn zsinórozott mentéjét panyókára veti, tollforgós süveget visel, lábán szűkszárú nadrág és rövid csizma. Ugyancsak magyar öltözetben, ezüsttel átszőtt fehér dolmányban, vörös övvel, vörös nadrág­gal, lábán sárga papuccsal és piros kapcával festette meg III. Ferdinándot, mint magyar királyt 1625-ben Justus Sustermans. Az uralkodó e portré nyomán készült metszet révén vált ismertté Európa-szerte. 1 0 Utóda, I. Lipót aranyfonallal és ezüst skófíummal" lanszírozott 12 koronázási dolmányát és köpenyét a belévarrt pergamenlap sorai szerint Esterházy Pálnak ajándékozta, és ma az Iparművészeti Múzeum őrzi. 1-' Magyar díszöltözetben, ékszerekkel díszített magyar díszruhájában számtalanszor megörökítették Mária Teréziát is. II. Lipót az első, aki a koronázás alkalmából a huszárregiment ezredtulajdonosaként piros, arannyal zsinórozott magyar huszártábomoki uniformist viselt, és ezt a szokást követte V. Ferdinánd, I. Ferenc József és IV. Károly is. A két utolsó magyar királyné, Erzsébet és Zita számára a hódoló magyarság előkelőségei tradicionális magyar díszviseletet varrattak. A magyar főurak - bár Mária Terézia rendelete nyomán az arisztokrácia is egyenruhát volt köteles viselni - a bécsi udvarban is viselhették díszöltözetüket, a nők díszruháit szabályok nem korlátozták, bármilyen „egyszerű, de drága toalettben" megjelenhettek, amely nem volt ,, extrémen divatos vagy szertelenül díszített". 1 4 A koronázási ceremóniára több méteres uszály szerepelt az előírásban. 1 5 V. Ferdinánd koronázásához (1830) kötik a magyar díszöltözetek születésének időpontját a viselettörténészek. 1 6 A két ránk maradt női ruhából - amelyek áldozatául estek a divat vál­tozásának - messzemenő következtetéseket nem tudnánk levonni, de Eduard Gurk színes li­tográfiái segítségünkre vannak ebben, hiszen albumukban a koronázás minden mozzanatát és a szereplőket is megörökítették. 1 7 A férfi díszöltözeteken jól érzékelhető a kialakulás folyamata; láthatjuk a 18. századi sajátosságokat, a menték szabása, sűrű bordazsinórzata a 10 Buzási Enikő: III. Ferdinánd mint magyar király (Justus Sustermans ismeretlen műve az egykori Leganés gyűjteményből). In: Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születés­napjára. Magyar Nemzeti Galéria Evkönyve. Bp., 1991. 149-158. 11 A skófium nemesfémből húzott, kör vagy szögletes keresztmetszetű, szövésre, hímzésre alkalmas fémszál. 12 A szövőművészetben azt az eljárást, amikor a mintázó vetüléket a szövet egyik szélétől a másikig bevetik nevezzük lanszírozásnak. 13 Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum­ban. Szerk.: Péter Márta-Bardoly István. Bp.. 1990. kat. szám 2.58. 14 Des Kaisers teure Kleider. Festroben und Ornate, Hofuniformen und Livreen vom frühen 18. Jahr­hundert bis ins Zeitalter von Franz Joseph I. und Elisabeth. Kiállítás Wien 2000. Mannheim 2001. 247. 15 Az uszályokat maguk mellé helyezték a hölgyek, ebben a szoknyára varrt zsinór hurok, vagy kéz alakú csíptető az „uszályfogó" volt segítségükre. Az uszályos ruhának praktikus és egyben repre­zentatív megoldása a „Courschleppe'", a különálló, derékra erősíthető uszály volt. Varrhatták ezt a szoknya anyagából is, de csipkéből vagy a szoknyával harmonizáló hímzett bársonyból. Magyarországi múzeumok egyikében sem őriznek ilyet, de a bécsi Monturdepot des Kunsthistori­schen Museums gyűjteményéből kettőt is közöl Georg Kugler: Des Kaisers teure Kleider (12. jegyzet) című kiállításkatalógusban. Erzsébet királyné arannyal hímzett fehér ripszselyem esküvői ruhájához készült uszály (kat. 237. Inv. Nr. N 207), báró Wenckheim Szapáry grófnő (1825-1891) arannyal hímzett vörös selyem uszálya, (mérete 340* 194 cm) (kat. 261. Inv. Nr. N 35). 16 Höllrigl József: Régi magyar ruhák. Bp., 1940. 17 Gurk, Eduard: Erinnerungs Blätter an die Krönung Sr. Kaiserl. Hochzeit des Erzherzogs Kronprin­zen Ferdinand zum König von Ungarn. Mit höchster Bewilligung nach der Natur gezeichnet von Eduard Gurk. Wien, 1835. 14

Next

/
Thumbnails
Contents